Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. A SAJTÓ AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Az első világháborút megelőző évtizedek sajtótevékenységére a fejlődés volt jellemző. A közoktatás biztosította az olvasók számának növekedését, erősödtek a városok (a megyeszékhelyek harmadában jelentek meg helyi újságok az 1870-es évektől), fejlődött a gazdaság, ezáltal a sajtó is, így a lapkiadás üzleti tevékenység jellege erősödött, míg az irodalom hangsúlya csökkent. Ez az üzleti szemléleten alapuló független sajtó megerősödésének időszaka.7 „Amikor megjelenik az üzleti szempont érvényesülésének lehetősége, az adott ország, nyelvterület sajtótörténetének egyik határkövéhez érkezünk: a politikai szempont esetlegessége és önkényessége helyébe mozgatóerőként a kalkulálhatóság, az áttekinthetőség kerül, melynek elvileg érdeke az emberek minél nagyobb körének igényeire figyelni, s ezért a pártelfogultságoktól óvakodni.”8 Egyre inkább a szenzáció, illetve a szenzációssá formált tartalom került előtérbe, illetve a szenzációhajhász megfogalmazás. Ugyanekkor növekedett meg a hirdetések szerepe is, amelyek a függetlenség eszközeként is értelmezhetők. Állami hatóságok nem fizettek a hirdetéseikért, de nagyobb városokban átalánydíjas hirdetéseket fizettek, és ha a városvezetésnek nem tetszettek a lapban megjelenő írások, visszavonták a városi hirdetéseket. Szintén erre az időszakra tehető a terjesztés megváltozása, a lapkihordók mellett a hírlapok utcai árusítása, amelyben a rikkancsoknak lett nagy szerepe, ez pedig visszahatott az újságok stílusára is, megjelentek a bulvárlapok. 1914-től rendelet született a háborús cenzúra bevezetéséről.9 A kivételes hatalmi szabályozás rendelkezései kiterjedtek a sajtójog és a sajtószabadság területére is, hiszen a sajtóközlemények veszélyeztethették a hadviselést és a hadiérdekeket. Azokat a belföldi lapokat, amelyeket veszélyesnek ítéltek, betiltották. A kormány elrendelhette, hogy az időszaki sajtó példányait az ügyészségnek vagy a rendőrhatóságnak előzetes ellenőrzésre küldjék, bűncselekmény esetén szankcionálják. A külföldi lapokat szintén ellenőrizhették és betilthatták. Az igazságügy-miniszter meghatározta a sajtótilalmak körét, amely egyre bővült a háború lefolyásával párhuzamosan, a nehézségek növekedésével.10 Ennek az időszaknak a sajtóanyagát vizsgáltam a hátországi húsvét feldolgozásakor. Az online adatbázisban keresőszavas keresést alkalmaztam, kü7 Buzinkay Ferenc: Kis magyar sajtótörténet, https://mek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm (a letöltés ideje: 2020. május 22.) Nyomtatott változat: Haza és Haladás Alapítvány, Budapest 1993. 92-93. 8 Buzinkay Ferenc i. m. 93. 9 Buzinkay Ferenc i. m. 68-85. 10 Kelemen Roland: Sajtókorlátozás az első világháborúban. Egy alapjog léte az első világháborús kivételes hatalmi szabályozás árnyékában. In: Iustum Aequum Salutare XIII. 2017/4. 113-118.