Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Balaho Zoltán: A magyar - csehszlovák határ kialakulása 1919-ben és annak módosítása egy konkrét eseten keresztül. Avagy volt-e népszavazás Susán?
A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA 1919-BEN ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSA ... 2. kép ■ A bíró fia ünneplő ruhában, 1922 A találkozón nyilvánvalóvá vált, hogy az unoka nagyon keveset tud nagyapja falumentő tettéről és magáról az emlékbotról, hiszen csak nyolcéves volt, amikor a bíró 71 éves korában, 1944-ben meghalt, ezért csak néhány alapinformációt tudott elmondani, amiket egyébként a vele készített interjúkban is már megtett, például: „Arra már nem emlékszem, miként sikerült elérnie, hogy a falu népszavazással döntsön, de tény, hogy megengedték, és a végeredményt is elfogadták az illetékes hatalmak.”5 Elmondta még, hogy nagyapja ötgyermekes családba született 1873. december 25-én, legénykorában bányászként dolgozott, de a bánszállási bányában egy üzemi 3. kép • Az ezüstfejű emlékbot, 1929 körül (Fotó: Kardos Judit) 5 Kovács István: Akik Magyarországot választották hazájuknak. Susa a hűség példaképe, a hűség faluja. In: Ózdi Közélet. Téli Magazin. I. évfolyam 50-52. szám. 2005. december 16. 18.
