Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
AZ ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZ1-SZOBOR TÖRTÉNETE ismert frázisai. Márki Sándor nem vonhatta ki magát a kultusz mentalitása alól, amikor a fejedelem alakjáról szóló beszédét így folytatta: „Rákóczi lelke! — sóhajtottak a konstantinápolyi szent sír őrei, mikor a dicsőséges hamvakat átadták a hazai föld édes nyugalmának.”69 - A szent sírral való párhuzam és Rákóczi „lelke” szintén a Thaly-féle kultusz kulcsfogalmai voltak.70 A SZOBORÁLLÍTÁS MÉRLEGE ÉS A SZOBOR UTÓÉLETE A zomboriak, ha nem is sikerült országos kultikus hellyé tenni városukat, de látszólag megnyerték a szoborállítási csatát: az ország első egész alakos Rákóczi-szobrát mondhattáka magukénak! Szeged városa azonban mégiscsak felülkerekedett... Szeptemberben az eredeti terveknek megfelelően lovas szobrot sikerült állítani a Széchenyi téren a püspöki palota előtt, Vastagh György (1868-1946) monumentális bronzszobrát. A korabeli tudósítások szerint ott valóban országos ünneplés volt, 15 ezer ember vett részt a szoborátadón. Ráadásul állítólag a szoborállítási láz hevében a zomboriak, miután Szegeden elkészültek a tervek, elkérték Lázár György (1851-1915) polgármestertől a szobor modelljét, hogy kevesebb pénzükbe kerüljön a szoborállítás, amit a szegedi a polgármester udvariasan, de határozottan elutasított. Ezenkívül nem a Rákóczi-szobor volt az egyetlen, amely ebben az időszakban készült Szeged számára, hanem Stróbl Alajos (1856-1926) Széchenyi-szobra és Zala György (1858-1937) Deák-szobra is ez idő tájt került felavatásra. A szegediek Rákóczi-szobra tehát már a zomboriak előtt elkészült, s csak azért maradtak le néhány hónappal a versenyben, mert Vastagh György alkotása előzőleg a római világkiállításon volt közszemlére bocsájtva.71 A két szobor - Zomborban és Szegeden - elkészült, de a kortársakban hiányérzet támadt: az 1910-es évek második felére az országban több olyan szobor felállítására is sor került, melyeket méltónak tartottak egy adott történelmi korszak megörökítésére, illetve egy-egy dicső történelmi személyiség- egy korabeli, Örs írói álnevű újságíró szavaival élve - „A nemzet történetének ismerete és egészséges kultusza” tiszteletének. Ezek közé a szobrok közé tartozott a zombori Rákóczi-szobor is, de csak jobb híján, hiszen, mint 69 Uo. XXV. 70 Erről bővebben lásd: Kincses Katalin Mária: Rákóczi szent neve - és kultusza. In: Csizy Katalin- Hóvári János (szerk.): „Hősök, mártírok, áldozatok és szentek az antikvitástól a modernitásig. (Hol húzódnak a történelmi értelmezések határai?” A Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2019. november 7—8-án megrendezett konferencia előadásai. Budapest, 2020. (S. a.) 71 Panek Sándor: Tizenötezer ember ünnepelte a Rákóczi-szobor átadását. Budapest, L'Harmattann, Délmagyar.hu (a közzététel időpontja: 2014. július 11.) https://www.delmagyar.hu/helyi-ertek/delmagyarchiv/tizenotezer-ember-unnepelte-a-rakoczi-szobor-atadasat-2542720/ (a letöltés időpontja: 2020. január 21.) (A szegedi szoborállítás története a jövőben részletesebb feldolgozást igényel.)
