Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
Az ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZI-SZOBOR TÖRTÉNETE 1906-os megemlékezést nevezte meg.9 Lehet, hogy a konkrét ötlet ekkor - bizonyára Kassán - fogalmazódott meg, de vele - és a korábbi szakirodalommal10 - ellentétben úgy vélem, hogy már az 1903-as ünnepség is a szoborállítás előzményének tekinthető. Mi más inspirálta volna a zomboriak megemlékezését - természetesen a hazafias fellángoláson túl mint a kulturális szempontból rivális Szeged agilis fellépése? Zomborban a négy említett város közül egyetlenként ráadásul kétnapos volt az ünneplés. Már október 24-én elkezdődött a program: a városháza udvaráról lampionos körmenet indult a belvárosban a Rákóczi-induló hangjaival kísérve. Ezt követően Vadas Kálmán tárogatómester közreműködésével toronyzene szólt. Másnap, az ünnep vasárnapján Fejér Gyula (t 1914) apát-plébános szentmisét celebrált a zombori római katolikus templomban. A misén a zombori testületek, hivatalok, egyesületek tagjai gyakorlatilag teljes létszámban vettek részt. Az ünneplés a városháza dísztermében folytatódott, ahol a megnyitót Vértesi (Virter) Károly (1843-1917) ügyvéd, az útleírásai által országos hírnévre szert tett közíró,11 az ünnepi beszédet pedig Trisler Károly hírlapíró mondta el a közönség lelkes éljenzése közepette. Este zárásképpen díszvacsora volt - tudjuk meg a Budapesti Hírlap másnapi számából.12 A Rákóczi-szobor felállításának története 1906-ban vett újabb fordulatot, a fejedelem és bujdosótársai hamvainak hazahozatalát követően. 1906. de9 Dömötör Győző: Emléklapok II. Rákóczi Ferencz zombori szobrának leleplezésére. 1912. június hó 9. Zombor, 1912. VI. (Újabb kiadása: Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulat Évkönyve, 28. [1912] 2. füzet, 52—61.) — Ennek nyomán terjedt el az irodalomban, hogy a szoborállítás gondolata az 1906. évi újratemetés sajtó által fenntartott hangulatában gyökerezett. Vö.: Az első egész alakos Rákóczi-szobor állításáról. Összeállították a SzTE-BTI< Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének munkatársai, 2013. március 1. Honlapjukon: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.42771369 3980441.1073741828.365535286864949&type=3 (a letöltés időpontja: 2020. január 21.) 10 Beck Ivánná Dekker Mária: Rákóczi- és kuruc emlékhelyek Európában. Délvidéki Rákóczi-emlékek. Új ember, 2003. szeptember 7. https://archiv.katolikus.hu/ujember/Archivum/2003.09.07/1102. html (a letöltés időpontja: 2020. január 21.); Lányi Károly: A zombori Rákóczi-szobor. Bácsország, 2003/26. szám; F. Cirkl Zsuzsa: Csonka talapzatok. II. Rákóczi Ferenc első magyarországi szobrának története. Magyar Nemzet, 69. évfolyam 301. szám 2006. november 4. 40.; Glässer Norbert: Rákóczy itthon. A Rákóczi-hamvak hazahozatalának rítusai Bács-Bodrog vármegyében a sajtó tükrében. Bácsország, 2009/4. szám 59-68. Ennek nyomán lásd: Száz évvel ezelőtt leplezték le II. Rákóczi Ferenc zombori szobrát. (Szerző nélkül.) Vajdaság ma (délvidéki hírportál), 2012. június 11. https://www. vajma. info/cikk/vajdasag/13648/Szaz-evvel-ezelott-lepleztek-le-II-Rakoczi-Ferenc-zombori-szobrat. html (a letöltés időpontja: 2020. január 21.); Fekete J. József: Állt itt egy Rákóczi-szobor. 2019 az erdélyi fejedelem emlékéve - Zomborban közadakozásból 1912-ben állítottak a tiszteletére emléket. Magyar Szó, 2019. január 6. https://www.magyarszo.rs/hu/3877/hetvege/195398/%C3%8111t-itt-egy- R%C3%Alk%C3%B3czi-szobor.htm (a letöltés időpontja: 2020. január 21.) 11 Életrajzára, munkásságára lásd: Glässer Norbert: Vértesi Károly beszédeinek margójára. Polgári szellemiség és szimbolikus politika lehorgonyozottságai egy zombori beszédgyűjteményben. Híd, 2013/10. szám 151-164. 12 Budapesti Hírlap, 23. évfolyam 294. szám 1903. október 26. 3.
