Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. cember 16-án Zomborban megalakult a Bács-Bodrog Megyei Irodalmi Társaság, amely alakuló ülését a városháza dísztermében mindjárt „a fejedelem magasztos emlékének” szentelte. A közgyűlésen megtárgyalták a társaság motorjának, alapító elnökének, Vértesi Károlynak - aki az 1903. évi ünnepséget is megnyitotta - indítványát: állítsanak lovas szobrot a városban a fejedelemnek.13 A dualizmus korának egyik nemesi származású városi, megyei értelmiségi karaktereként számon tartott Vértesi lokálpatriotizmusát, társadalmi szerepvállalását, a banalitásig fokozódó lelkes ügybuzgóságát, amelynek motivációi budapesti ügyvédi és Függetlenségi párti, országos politikai kapcsolataiban keresendők, legutóbb Glásser Norbert tárta föl. A mindemellett kiváló szónok Vértesi Károly volt a századelőn Zomborban gyakorlatilag minden politikai, közéleti megmozdulás kezdeményezője, aktív lebonyolítója.14 A gyújtó hangú beszédei által a sajtón keresztül országos hírnévre szert tevő lokálpatrióta hazafi teljes egészében magáévá tette a Függetlenségi párti nemzetpolitikát, a nemzeti hagyományok ápolását. A Rákóczi-szobor felállításával a megyeközpont szimbolikus emlékezeti helyét kívánta megteremteni.15 A nem titkolt szoborállítási versengés ötlete már az irodalmi társaság alakuló ülésén is elhangzott Vértesi szájából: „Szeged és Nagykikinda megmozdult... A példaadó jóban legyünk mi a harmadik, esetleg elsők itt az Alföldön, melyet szintén megdobogtattak a kuruc katonák lovainak patái.”16 Következő lépésként, december 20-án Zombor város törvényhatósága évnegyedes közgyűlést tartott, melyen a képviselő-testület elhatározta, hogy a város két főutcáját Rákócziról és Thökölyről nevezik el.17 A zombori szoborállítási bizottság Vértesi Károly elnökletével a karácsonyi ünnepi időszak után, 1907. január 26-án alakult meg, a korabeli, hasonló célból alakított bizottságok átlagos lélekszámát messze meghaladóan nagy létszámban. Feladata egy országos gyűjtés megszervezése, lebonyolítása volt abból a célból, hogy Zomborban egy monumentális Rákóczi-lovasszobrot állítsanak fel: „Oltárt, melyen a szabadság és a honszeretet, az önfeláldozás és a mély vallásosság lángját gyújtsa fel a Fejedelem szelleme az utód fohászkodó lelkében!”18 Azt, hogy ezzel egy nagyszabású kultikus emlékhelyet kívántak létrehozni, azaz a város országos szinten kitüntető figyelmet, részt kívánt magának a Rákóczi-kultuszból, a szoborbizottság létszáma és összetétele is mutatja. Ennek eleve két díszelnöke volt: Városy Gyula (1848-1910) 13 Rákóczi emléke. Magyarország, 13. évfolyam 300. szám 1906. december 12.12. 14 Glässer Norbert 2013. i. m. 153-155. 15 Gleszer Norbert 2009. i. m.; Uő 2013. i. m. 158—159. 16 Dömötör Győző i. m. VI-V11. 17 Városok Lapja, 2. évfolyam 2. szám 1907. január 15. 8. 18 Dömötör Győző i. m. VI.
