Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
AZ ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZI-SZOBOR TÖRTÉNETE nünk azon, hogy a legelső egész alakos szoborra milyen sokat kellett várni. Különösen annak fényében érdemel említést a szoborállítás időpontja, hogy az még a Rákóczi-kultusz csúcspontját követő 1906-os fejedelmi újratemetés után is több mint egy fél évtizedet váratott magára. Az első monumentális Rákóczi-szobrot, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem egész alakos szobrát, Jankovits Gyula (1865-1932) alkotását ugyanis 1912. június 9-én leplezték le a délvidéki Zomborban, az akkori Jókai téren, a város központjában. Nemcsak maga a szobor, mint kultikus emlékhely, hanem annak a továbbiakban összefoglalt keletkezéstörténete és annak tanulságai is rávilágítanak a 19. század utolsó harmadában kibontakozó, tetőpontját a fejedelem és bujdosótársai hamvainak 1906-os újratemetésekor elérő, majd a 20. század első évtizedeiben intenzíven továbbélő Rákóczi-kultusz több vonatkozására. A SZOBORÁLLÍTÁS ELŐZMÉNYEI II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem hamvai hazaszállításának igénye már a reformkorban felmerült, és az 1848-49-es szabadságharcot követő másfél évtizedes hallgatás után széles körű társadalmi igénnyé vált. Thaly Kálmán (1839-1909) Függetlenségi párti politikus és történész, a Rákóczi-szabadságharc históriájának kutatója tudományos tevékenységének és politikai sajtókampányának hatására 1873 nyarától az Országgyűlés Képviselőházának ülésein vármegyék sora szorgalmazta a fejedelem hamvainak hazaszállítását. A politikai akarat nagyon lassan ért célba; de az 1880-as évek végén végre megindult a síremlékek felkutatása, amit további másfél évtized elteltével, 1893-ban zártak le. 1894. február 8-án a Képviselőházban Kassa város küldöttei benyújtották kérvényüket a fejedelem és immáron Zrínyi Ilona és Bercsényi Miklós hamvainak hazahozatala tárgyában. A fejedelem alakja a millennium évére az állami önállóságot követelő politikus alakjává és szimbólumává vált.4 A Rákóczi-kultusz kiteljesedésének időszakában, 1903-ban rendeztek Kassán egy úgynevezett Rákóczi-ereklyekiállítást, ami nagy lendületet adott a hamvak hazahozatala ügyének is, s ami egyben a szabadságharc 200. évfordulós megünneplésének egyik csúcspontja volt - nem utolsósorban pedig a fejedelem és bujdosótársai hamvainak hazahozatalakor rendezett ceremónia „főpróbája”, mint utóbb kiderült. A kiállítás-megnyitó - ami országos jelentőségű kulturális és politikai esemény volt - után néhány nappal Csanád vármegye - élén Szeged városával - törvényhatósága újfent felterjesztette a hamvak hazahozatalának igényét a Képviselőházhoz, amihez sorra csatla4 Összefoglalóan lásd: Kincses Katalin Mária 2003. i. m. 133-138.
