Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV.

koztak az őszi ülésszakon a vármegyék és a szabad királyi városok. 72 felirat, beadvány és interpelláció érkezett a kormányhoz, amelyek immáron összekapcsolták az ügyet aktuális politikai kérdésekkel is, amelyeket a Függetlenségi Párt szorgalmazott.5 Túl a politikai ambíciókon, a hamvak hazahozatalát ugyanakkor 1903-ban tehát már nemcsak Thaly köre, hanem, mint láthatjuk, széles társadalmi összefogás sürgette.6

Mindennek következtében 1903-ban, a szabadságharc kitörésének 200. évfordulós ünnepein országszerte valójában már nem is a szabadságharc kitörését, hanem annak kultikus alakját, a fejedelmet ünnepelték, és várták hamvainak bármely pillanatban bekövetkező hazaérkezését. Sok helyen megemlékeztek II. Rákóczi Ferencről, de négy olyan városi ünnepségsorozatra került sor, amelyek az egész ország figyelmét kiérdemelték: Szegeden- ahol a legnagyobb ünnepség zajlott budapesti politikusok részvételével -, valamint Hajdúböszörményben, Pest vármegyében Vácott és a Bács-Bodrog vármegyei Zomborban, egyidejűleg, 1903. október 25-én.7 Azzal, hogy mint említettük, felelevenítette a hamvak hazahozatalának ügyét, valamint fölterjesztést írt a Képviselőháznak, hogy a fejedelem „emlékét gyalázó” törvényt (1715. évi XLIX. te.) töröljék el, Szeged aktuálisan a Rákóczi-megemlékezések országos központjává, zászlóvivőjévé vált. A Függetlenségi Párt nemcsak a fővárosban, hanem Szegeden is ünnepelte Rákóczit — jobb híján- a város Kossuth-szobra előtt, ahová az ország minden tájáról érkeztek politikusok és diákok. Olyan helyekről is - például Debrecenből, Eperjesről, Sátoraljaújhelyről és Kassáról -, amely települések történeti szempontból inkább mondhatók a „fejedelem városai”-nak, mint Szeged. Amikor Zombor- ahol gyakorlatilag csak fosztogatva átvonultak Rákóczi hadai, de semmi említésre érdemes nem történt a szabadságharc idején - csatlakozott az országos programhoz, úgy vélem, egyfajta helyi versengést is indított a két délmagyarországi város között abból a célból, hogy Rákóczinak méltó emléket állítson, s ezáltal országos figyelmet szerezzen.

Amikor a zombori királyi törvényszék bírói testületének egyik tagja, Dömötör Győző8 1912-ben összeállította a szoboravatás történetéről szóló kiadványt, kiindulópontnak a hamvak hazahozatala alkalmából szervezett

5 R. Várkonyi Ágnes 2006. i. m. (passim); Halász Hajnal-Katona Csaba-Ólmosi Zoltán i. m. 10.

6 Kincses Katalin Mária 2003. i. m. 139-140.

7 Rákóczi ünneplése. (Szerző nélkül). Budapesti Hírlap, 26. évfolyam 294. szám 1903. október 26. 3.

8 Vö.: Zsoldos Benő: A Zombori kir. törvényszék. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monográfiája. Budapest, [1909]. 459. In: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-l/bacs-bodrogvarmegye-i-163F/torvenykezes-irta-zsoldos-beno-21DA/zombori-kir-torvenyszek-2293/ (a letöltés időpontja: 2020. január 21.)