Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)
14 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. tos rámutatni, hogy szellemi tájékozódásukban, érdeklődésükben és szemléletükben világos különbség mutatható ki közöttük. Ifj. Leopold Lajos már korán megmutatkozó társadalomtudományos érdeklődése a századfordulóra, az 1900-ban megszerveződő Társadalomtudományi Társaság első tagjai közé vezette. A társaságon belül Jászi Oszkár, Szabó Ervin körével mélyült el kapcsolata, igaz, a polgári radikalizmus mint eszmei, politikai irányzat megfogalmazódásának időszakára, 1906-1907-re már érezhetők a differenciák Jásziék köre és közte. A távolság idővel csak fokozódott, így Leopold 1911 elejét követően már nem publikált a Társaság folyóiratában, a Huszadik Században.14 Jó baráti viszonyt ápolt a Nyugat első nemzedékének nagyjaival is, így Ady Endrével - akit szekszárdi házában hosszabb időre is vendégül látott 1909-ben - és Babits Mihállyal, akihez fűződő személyes nexusát a családjaik közti ismeretség is megalapozta.15 Leopolddal szemben Simon Elemér nem a kor haladó, ú] szellemi irányzatai felé tájékozódott. Tudományos, publikációs tevékenységet nem folytatott. A dualizmus kori szabadelvűség alapjain álló, a konzervativizmusba hajló nézetrendszere a kor status quo-t őrző politikai álláspontjában nyert teret. Közeli barátja volt a vele egyidős soproni Ostor József, akivel nem csak közös egyetemi évek és tanulmányutak, de a politikusi pálya is egy életre összekötötte.16 Mindezeket követően felmerülhet a kérdés, hogy hogyan jutottak el a karitatív tevékenységig, miképp kerültek kapcsolatba a Vöröskereszttel? Simon Elemér kapcsán mindenekelőtt politikai szerepvállalását nevesíthetjük elsődleges indokként. A képviselőház véderőbizottságának tagjaként, majd számos fontos véderővel kapcsolatos törvény, így 1912-ben a háborús törvény előadójaként került a Vöröskereszttel is közeli kapcsolatba. Például 1911-ben szintén ő volt az előadója a Nemzetközi Vöröskereszt alapelveit elfogadó és becikkelyező törvénynek.17 A humanitárius célzatú egyesületnél hamar tisztséget is vállalt: még 1912. december 31-én Vöröskereszt-megbízottá nevezték ki, 1913. január 1-jétől pedig az egylet országos ügymenetét intéző központi főmegbízott-főgondnok mellé osztották be. A háború kitörését követően, 1914. szeptember elejétől hadrendileg is a Vöröskereszthez 14 Leopold a 20. század első két évtizedében szociológiai - részben agrárszociológiai - tárgyú tanulmányok, írások mellett közgazdasággal és agrárgazdaságtannal is foglalkozott. Munkásságáról átfogó vázlatot ad: CseköErnő: Ifj. Leopold Lajos sírjánál. In: Szociológiai Szemle, 19. évfolyam 1. szám (2009) 73-82. 15 Csekő Ernő 2007. i. m. 445-447., 470-473. 16 Östör József ügyvéd, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő mint a két világháború közti időszakra eső Széchenyi István-kutatás elismert szakértője is nevet szerzett magának. 17 Tóth Imre: „(...) Megkaphattam volna a beígért kegyelmes címet is”. Életforma, reprezentáció és presztízs Simon Elemér naplóiban a két háború között. In: Soproni Szemle, 65. évfolyam 3. szám (2011)247.
