Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)
Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban ... került besorolásra.18 Simontól eltérően Leopoldot - előbbiekben tárgyalt - szociológiai érdeklődése, társadalomreformeri indíttatása, valamint szociális érzékenysége és elhivatottsága vezette előbb a karitatív tevékenységig, s azon keresztül a Vöröskeresztig. Leopold már a világháborút megelőző években is rendszeres támogatója volt a szekszárdi intézményeknek, illetve az arra rászorulóknak. Neve ott található a Tolna megyei munkásgimnázium támogatói közt, a rokkantak egyesületének pedig tiszteletbeli elnöke volt.19 Ifj. Leopold Lajos a háború kitörését követő hónapokban tett adományairól, felajánlásairól számos információval rendelkezünk. így például Szekszárdon a helyi nőegylet által már a háború első napjaiban megnyitott népkonyha javára, a mozgósítottak hátrahagyott családtagjai számára 200 koronát adományozott.20 Szinte ezzel egy időben a frontra bevonultak menházakban elhelyezett gyermekeinek napi 100 liter tejjel való ellátását is felvállalta.21 Az ózsáki gazdaságából biztosított tejadományt mintegy egy hónapig, a bevonultak államsegélyhez jutásáig, szeptember elejéig tartotta fenn. Ekkor a szekszárdi városi jóléti bizottság felé tett ígéretet havonkénti 400 korona folyósítására, egyben megjelölve annak felhasználását, hogy azt a bizottság a hadbavonultak számára meleg ruhaanyag vásárlására költse.22 Leopold erőfeszítéseivel párhuzamosan neje, Jacobi Lívia is kivette a jótékonyságból a részét, így aktív tagja volt a frontra vonulók családjainak megsegítésére 1914. augusztus 1-jén alakított városi jóléti bizottságnak is.23 VÖRÖSKERESZT-MEGBÍZATÁSOK A VILÁGHÁBORÚ ELSŐ ÉVÉBEN A háború kitörését követően, 1914 szeptemberétől már mindkettőjük a Vöröskereszt szolgálatában tevékenykedett. Simon Elemér 1914. szeptember 5-ével hadrendileg is a Vöröskereszt mellé lett beosztva, előbb még csak inkább hátországi jellegű megbízatásokkal. 1915 májusáig, a keleti hadszín-18 Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (MNL GYMSM SL), Simon család iratai, Simon Elemér iratai, Budapesten 1934. október 29-én kiállított szolgálati bizonyítványa 19 Csekő Ernő 2007. i. m. 469. 20 Tolnavármegye és a Közérdek, 24. évfolyam 61. szám 1914. július 30. 2-3. Összevetésképpen egy népiskolai tanító éves fizetése az 1907:XXVI. te. szabályozása után 1000-2600 korona közt alakult. 21 Tolnavármegye és a Közérdek, 24. évfolyam 63. szám 1914. augusztus 3. 3. 22 Tolnavármegye és a Közérdek, 24. évfolyam 71. szám 1914. szeptember 3. 2. Az összeg értékének érzékeltetéséhez: a Vöröskereszthez érkezett szeretetadományokra vonatkozó leltár szerint 1915-ben - tehát egy évvel később - egy-egy téli óvóruha, férfiruha, cipő, valamint „szörmenemű” esetében átlagosan 2,4, 4,9, 5, illetve 4,6 koronával számoltak. Szundy Károly: Az első esztendő. Ismertetés és tanulmány a Magyar Vörös-Kereszt Egylet háború alatti működéséről. Budapest, 1916. 77. 23 Tolnavármegye és a Közérdek, 24. évfolyam 63. szám 1914. augusztus 3. 2., illetve Csekő Ernő 2007. i. m. 470.
