Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)

Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban ...

által mintagazdasággá fejlesztett birtok irányítását ifj. Leopold Lajos 1905- ben vette át édesapjától.8

Életútjukban további közös pont, hogy mindkettőjük tagja volt vármegyéjük törvényhatósági bizottságának, ráadásul ugyanattól az évtől, 1907-től. Ez a családjában a 18. századig visszanyúlóan táblabírák sorát felsorakoztató Simon Elemér esetében szinte természetesnek tekinthető. Ezt előlegezte meg, hogy már ifjonti korában - családi tradícióknak megfelelően - a Sopron vármegyei tisztikarba választották: 1897-től tiszteletbeli szolgabíró, 1901-től pedig tiszteletbeli főügyész lett.9 Ifj. Leopold Lajos a vármegyei tisztikarnak nem volt tagja, az ő esetében a törvényhatósági bizottsági tagság jelentőségét az növelte, hogy tagja volt még az állandó választmánynak (1908-től) és a központi választmánynak (1911-től) is.10 A Leopold család esetében az elért gazdasági, társadalmi pozíciót jelzi még, hogy a századforduló időszakában ifj. Leopold Lajos mellett további öt családtag is tagja volt a vármegyei közgyűlésnek, édesapján kívül nagybátyja és három unokatestvére.11

A vármegyei közéletben való részvételhez Simon Elemér esetében direkt pártpolitikai, illetve országos politikai szerepvállalás is társult. Előbb 1906- ban, az addig évtizedeken keresztül ellenzékben lévő Függetlenségi Párt és szövetségesei elsöprő győzelmét hozó képviselő-választás alkalmával szándékozott függetlenségi programmal indulni, amitől édesapja tanácsolta el. Majd a következő, 1910-ben tartott választáson már siker koronázta erőfeszítéseit. A Függetlenségi Párt által vezetett koalíciós kormányzat bukását követően a korábbi kormányzó párt, a Szabadelvű Párt romjain szerveződött Nemzeti Munkapárt jelöltjeként a nagymartoni választókerületből került végül a képviselőházba. Ifj. Leopold Lajos esetében ilyen szintű politikai ambíciókat nem rögzíthetünk, de az azonos bennük, hogy az alakuló Nemzeti Munkapártba 1910-ben ő is belépett.12 Igaz, ő az 1912. május 23-án a fővárosban tartott munkássztrájk és tömegtüntetés tragédiába torkollásának, a karhatalom fegyverhasználatának hírére még aznap kilépett a Munkapártból.13

A politikai pártállás - legalábbis 1910-es évek elejére eső - azonossága, valamint a több tekintetben hasonló családi háttér, társadalmi helyzet, továbbá egyes csomópontok mentén párhuzamosságot mutató életút mellett is fon-8 Csekő Ernő 2013. i. m. 301-302.

9 Tóth Imre: Simon Elemér - Sopron megye főispánja (Politikai életrajz). In: Tóth László (szerk.): Arrabona. Múzeumi közlemények 40/1-2. Győr, 2002. 335.

10 Ezek a törvényhatósági bizottság kebelében alakult testületek a korabeli vármegyék irányítása szempontjából fontos szerepet töltöttek be.

11 Csekő Ernő: Itj. Leopold Lajos és Szekszárd. In: Gaál Attila (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XXVIII. Szekszárd, 2006. 353.

12 Erről részletesen: Ugyanott 360.

13 Tolnamegyei Közlöny, 40. évfolyam 23. szám 1912. június 9. 3.