Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Magdó Csaba: Az Osztrák - Magyar Monarchia hadseregének vezetékes híradástechnikája - Katonai távbeszélők akkor és most

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének vezetékes híradástechnikája

135

2. kép ■ Figyelő vonaljárőr 4 méteres hórétegen (HM HIM HTM Fotóarchívum, 3019-015)

hadrendbe állítására, tesztelésére és tökéletesítésére, 1914-ig. Ennyi idő után az első világháború volt az első éles bevetése és kipróbálása ennek az új technikai fejlesztésnek.

A HÍVÁSKEZDEMÉNYEZÉS KORABELI MÓDJAI

Mint ma is, valahogyan jelezni kell a hívott félnek, hogy mondanivalónk van a számára. Hogy kit hív, az alapesetben nem volt kérdéses: ha egy másik távbeszélővel volt közvetlenül összekötve, akkor azt, ha egy központtal, akkor a központ kezelőjének kellett megmondania, kivel szeretne beszélni. A hívás módjai időrendben az alábbiak voltak:

A hívótrombitával történő híváskezdeményezés a német Siemens & Halske által gyártott készülékekkel érkezett a seregünkbe 1880-ban. Tíz éven belül két egyszerűsítésen esett át, majd 1907-re kialakult az a formája, amely még a második világháborúban is rendszeresítve volt (7 M. dobozhallgató).

A magyar megnevezése ellenére ez a készülék teljes értékű távbeszélő, tehát hívni is lehet vele és az ellenoldalhoz beszélni, őt hallani is. A német nyelvű rendszeresített neve ezekre jobban utal: Dosentelephon M. 7.2 A készülék egyszerűsége és méretei miatt tökéletes volt őrszemek, valamint vonalépítők

2 A típusmegjelöléseknél a szám a rendszeresítés évét tükrözi, míg az „M” betű „mintájü”-t (németül:

Muster) jelent. Tehát a 7 M. jelentése: 1907 mintájú.