Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. If). Leopold Lajos, valamint Simon Elemér együttes tárgyalását a fentieken túl más is indokolja, mégpedig az a tény, hogy 1915 októberétől több mint egy évig, 1916 végéig ketten vezették a keleti hadszíntéren harcoló cs. és kir. 2. hadsereghez rendelt Vöröskereszt-kontingenst, Simon Elemér főmegbízotti, míg ifj. Leopold Lajos főmegbízott-helyettesi beosztásban. Érdekességképpen megemlítem, hogy a 2. hadsereg Vöröskereszt-biztossága nem csak az ő személyük erejéig volt - humanitárius, karitatív tevékenység tekintetében - válogatott társaság, hiszen 1916-ban megbízott-társukként teljesített szolgálatot ifj. gróf Edelsheim-Gyulai Lipót is.1 Ugyanis az ő édesapja a korabeli humanitárius mozgalmak vezető alakja, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót volt, akinek a századforduló és a századelő időszakában különösen a gyermekvédelem terén volt kitüntetett szerepe.2 Tanulmányomban a cs. és kir. 2. hadsereg mellé rendelt Vöröskereszt vezetésében vitt közös időszakukra alapozva, abból kiindulva kívánom bemutatni ifj. Leopold Lajos és Simon Elemér első világháborús szerepvállalását, karitatív és humanitárius tevékenységét, Vöröskeresztben játszott szerepét, az utóbbiak tekintetében a háború utáni időszakra is kitekintve. Ennek során nem kívánom megkerülni azt a körülményt sem, hogy a világháborút követően Leopold és Simon Elemér olyan időszakokban álltak a Vöröskereszt élén, amelyek között éles cezúra áll(t) fenn. Ez az éles elhatárolódás köztörténetileg egyértelmű, hiszen ifj. Leopold Lajos az 1918-as őszirózsás forradalmat követően a népkormány időszaka idején előbb Károlyi Mihályné helyettese, majd utódja a szervezetnél, míg Simon Elemér - mint láttuk - a Vöröskereszt emblematikus vezetőjévé vált az önmagát ellenforradalmi rendszerként meghatározó Horthy-korszakban. Bár a Vöröskereszt esetében közjóléti, mi több, emberbaráti célokat megfogalmazó társadalmi szervezetről van szó, azt nehéz lenne eltagadni, hogy úgy 1918 őszén, a forradalmat követően, mint például az ellenforradalmi rendszer kezdődő stabilizációjakor, 1921-ben, a politikai pártállás, szimpátia nem lett volna fontos szempont a vezetők kiválasztódásánál. Ez alapján eltérő pártállás, illetve politikai, adott esetben világnézeti távolság tételezhető fel Simon Elemér és ifj. Leopold Lajos között. Amely így is volt, de mindenképp kevésbé, mint amit a fentebb említettek alapján feltételezhetünk. A továbbiakban, életrajzuk felvázolása közben erre is ki kívánok térni. 1 Később Horthy Miklós násza, miután Ilona leánya Horthy István későbbi kormányzóhelyetteshez ment feleségül. 2 így gróf Edelsheim-Gyulai Lipót többek közt a Fehérkereszt Országos Lelencegyesület vezetője, az 1905-ben indított Gyermekvédelem Lapja szerkesztője, valamint az 1906-ban megalakult Országos Gyermekvédő Liga megalakulásának kezdeményezője, első elnöke volt.
