Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Diószegi György Antal: Jótékonyság és kegyelet az első világháború idején
Diószegi György Antal: Jótékonyság és kegyelet az első világháború idején a minap távirati kérdést intézett Ypsilanti Tivadarné hercegnéhez Athénbe. A hercegnőtől a következő válasz érkezett Athénből: Úgy halljuk, hogy 20.000 osztrák és magyar hadifogoly érkezett az Albániában levő Elbaszánba és Tiranába. Az athéni hadifogolyhivatal távirati nyomozást indított pontos értesülés végett. Az eredményről a budapesti hivatalt azonnal értesítjük.”22 E görög hölgy, Ypszilanti hercegné kapcsán kiemelendő, hogy férje és annak családja évszázadokon átívelő sorsa kapcsán igen jelentős értékrend tárul föl a 18-20. századok fiihellén magyar és hungarofil görög világából! Ypszilanti hercegné férjével kapcsolatban fennmaradt az alábbi, első világháború előtti híradás. Bécsből a híres görög Ypszilanti család „kissé félvállas, éppen nem vasgyúró és nem is katona tagja”, „Tivadar herceg Athénbe sietett a görög haza oltárához”: hatalmas „lelkesedéssel lobogott fel az ősök hazaszeretete, az ősi haza szeretete" és visszatért „arra a görög földre, ahol az újkori Görögország szabadságharcaiban mindig nevezetes szerepet játszó Ypsilantiaik küzdöttek, uralkodtak”. „Ypsilanti Tivadar herceg görög ősei földjére” azért tért vissza, hogy „dédapja szülőhazájának felajánlja a háborús veszedelemben a gyűlölt Törökország ellen” a szolgálatait.23 A Trianon utáni magyar-görög kapcsolatokban is fontos szerepet vállalt az Ypszilanti család. „A görög vendégek Budapestre érkezéséről az összes vasárnap reggeli lapok beszámolnak. A »Budapesti Hírlap« Ypsilanti herceggel a görög vendégek vezérével folytatott beszélgetést közöl, amelyben elmondja, hogy a görög vendégek kilenc napig maradnak Magyarországon s tanulmányozzák nemcsak a magyar mezőgazdaságot hanem a magyar gyáripart is, Görögország legjelentősebb gazdaságférfiai jöttek mondja el Ypsilanti herceg Magyarországba s magukkal hozták a görög nép rokonszenvét és barátságát is.” A Reggel címet viselő újság kiemelte, hogy „a görög vendégek tiszteletére vasárnap este a Külügyi Társaság bankettet rendezett”, amelyen „a kereskedelemügyi miniszter pohárköszöntőt mondott és azt hangoztatá, hogy igyekezni kell a két nép közti közeledést megvalósítani”.24 A görög Ypszilanti család számos alapítványt tett a békeidők Magyarországának felvirágoztatására. 1910-ben az alábbi híradás rögzítette a görög Ypszilanti család tagjainak adományozó lelkületét: „Hálás köszönettel kell megemlékeznem azon 2000 koronás alapítványról is, amellyel herceg Ypsilanti Emánuel és herceg Ypsilanti Tódor volt simongáti földbirtokosok a Nagyatádon létesítendő kórház alapjához folyó év február havában hozzájárultak. Ezen adomány csak újabb bizonysága azon nemeslelkűségnek, amely-22 Hol vannak szerb fogságba esett katonáink. Harangszó, VI. évfolyam 25. szám. 1916. január 2. 200. 23 Ypsilanti herceg a harctéren. Délmagyarország, I. évfolyam 51. szám. 1912. október 11. 7. 24 Magyar Lapszemle, 1928. november 5. 4.
