Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Diószegi György Antal: Jótékonyság és kegyelet az első világháború idején

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. nek az adományozók azon egész idő alatt, amíg Somogyvármegye területén birtokosok voltak, bár nem polgárai e hazának, mégis ismételten tanúságát adták, s ugyanazért bizonyára a törvényhatósági bizottság óhajával találko­zom, midőn indítványozom, hogy a nemeslelkű adományozóknak, herceg Ypsilanti Emánuel és herceg Ypsilanti Tódor uraknak a törvényhatósági bi­zottság köszönetét kifejezni méltóztassék.”25 A magyarországi görög Sina/Szinasz—Ypszilantisz/Ypszilanti családok rokonsági viszonyai körében Lábodon egy fontos kegyeleti emléke is fenn­maradt a családnak. „A környék hasonló elismerésre érdemes nevezetessé­ge a lábodi temetőkápolna, amely a település legrégebbi épülete, és műem­léki védettség alatt áll. A kápolna építése az 1300-as évekre tehető, és azóta számos történelmi eseményt élt meg. A török hódoltság idején a templo­mot a reformátusok vették használatba, majd 1729-ben Acsády veszprémi püspök visszavette a templomot, és visszaállította a katolikus rendtartást. A terület tulajdonosai, a Hunyadiak a templomot az egykori román kori alapokra barokk stílusúra építették át. Később báró Sina Simon, Ypsilanti herceg és Hohenlohe herceg tulajdonába került a kápolna, amelynek kar­bantartását rendszeresen elvégezték. Az épületet annak idején temetkezés­re is használták. A szentély alatt kapott végső nyughelyei a Hunyadi-csa­lád nyolcéves kislánya, illetve a kriptában helyezték el Ypsilanti herceg fiát. A kápolna jelenleg a katolikus egyház tulajdonában és kezelésében van, liturgiái funkciókat lát el. A turisták számára is fontos úti cél, sokan for­dulnak meg itt. A kápolnában található festett oltárkép a faragott rokokó stílusú kerettel 1760 körül készült, emellett egy festett szószékkel is büsz­kélkedhet.”26 Pünkösdhétfőn, 1917. május 28-án Aszódon, a Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Részvénytársaság repülőterén került sor az elesett katonák öz­vegyeinek és árváinak támogatása céljából arra a „jótékonycélú repülőnapra”, amelynek védnöke Auguszta főhercegnő volt. A rendezőbizottság szervező­­munkáját segítő nagybizottság tagjai közül Oeconomo Szilárd bárót szintén görög eredete miatt érdemes megemlíteni. Oeconomo György pedig a Magyar Vörös Kereszt Egylet örökös tagjai közé tartozott.27 A magyarországi görög Lyka család adományozó lelkületű tagjai közül idősebb Lyka István és Lyka Döme kapcsán fontos több lényeges adalékot is felidézni. Idősebb Lyka István (1862-1922) földbirtokos a III. osztályú 25 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, XXIX. évfolyam 19. szám. 1910. május 12. 283. 26 Nemesi családi sírok Lábodon. Somogyi Hírlap, XIX. évfolyam 148. szám. 2008. június 26. 13. 27 Ugyanott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom