Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében
Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében a 22 éves pozsonyi Stromszky Andor.27 A bécsi Kriegsarchiv nyilvántartása nyomán azt is tudjuk, hogy 1915. július 6-án kezdte harctéri szolgálatát a dél-tiroli Trient erődjében; a levél írásakor is itt állomásozik mint a császári és királyi 50. tábori ágyúsezred hadapródja.28 Levele érdekes képet villant fel a frontkatonáknak a hátországra, valamint a háború időtartamára vonatkozó elképzeléseiről: „Mit csináltok Ti és mit a szép magyar főváros? Szabadságos (...) magyar tisztektől hallom, hogy soha olyan luxus, fényűzés és mulatás nem volt Pesten, mint most a legrettenetesebb világharc közepén. (Remélem legalább a közepén!) [A levélíró kiemelései.] Mert úgy látszik, ez az öldöklés még jó egy évig el fog tartani.” Sajnálatos, hogy az akkor pesszimistának tűnő jóslat mai tudásunk alapján maga volt az optimizmus! Schmidt Károly is a dél-tiroli frontól küldözgeti képeslapjait. Január 11-i levelében a havas alpesi harctér egy csendes pillanata sajátos látomásra ihleti: „Köszönöm k. levelét, igazán eltalálta, hogy örülök ittlétemnek. Magasztos érzés tölti el szívemet, amikor az állásokban időzök. Úgy érzem magam ott, mintha templomban volnék. A mély csend, mely a gyönyörű vidékre nehezedik, megszelídít mindenkit, és az emberek oly jók, mintha mindnyájan testvérek volnának. A krisztusi szeretet itt megvalósulást nyert. (...)” Schmidt több levele is jelzi, hogy hajlamos a fennkölt gondolkodásra. De ami a testvériség érzését illeti, ez valószínűleg nem terjedt túl a szögesdrótokon... A levelek és lapok szinte záporoztak a Gyarmat utcába, Arankának komoly elfoglaltságot jelenthetett azok megválaszolása. Csak egyet-egyet ragadunk ki közülük helyszűke miatt. Keresztesi István hadapród március l-jén Aranka bécsi kirándulásáról küldött képeslapra válaszol, frontéletéből a civilizációs és kulturális javakat hiányolja: „Bizony én is kívánkozok már valami városba. Már ötödik hónapja vagyok kint [mármint a fronton], szeretnék már egy emeletes házat, szép autókat, mozit, színházat, zongorát látni, már egészen elfelejtettem, hogy milyenek ezek. Mostanában nagyon sokat szenvedünk az időjárástól, borzasztó hófúvások vannak, sokan megfagytak.” Mindehhez - néhány nappal előreugorva az időben - hozzá kell tennünk, hogy 1916. március 7-én kitüntetésre terjesztették fel a következő indoklással: „A folyó hó 4-iki kézigránát harcban részt vett. Bátorságával jó példát mutatott. Több nyitott állásban lévő muszkát lelőtt, 30-at foglyul ejtett.”29 27 A családi feljegyzésekből tudjuk, hogy Stromszky Andor Pozsonyban született 1893-ban, családjának (Pozsonyban) könyvnyomdája volt. Édesanyja Aranka apjának testvére volt, így ő és Aranka elsőfokú unokatestvérek voltak. Lásd Kesztler András [Andor] i. m. 11. 28 ÖStA/KA Offiziersbelohnungsakten/53. Ezek egy 1916. július 28-án kelt kitüntetési felterjesztésben szereplő adatok. 29 HM HÍM HL I. világháborús legénységi kitüntetési javaslatok/27046. Keresztesi István. (A felterjesztés I. osztályú Ezüst Vitézségi Éremre szólt.)
