Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Suslik Ádám: Hatósági intézkedések a civil lakosság élelmiszerellátására. Új élelmiszerek megjelenése a piacon Sopron vármegye példáján 1917 - 1918

270 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. a fronton lévő katonák számát - elsődleges célként szerepelt a termények betakarítása. Ennek ellenére a gazdasági előkészítés nem történt meg. Az intézkedések kizárólag a rögtönzés és a beállt állapotok megkönnyítését cé­lozták. Közben a foglalkozási ágak tekintetében hatalmas aránytalanságokat mutattak ki. A katonák berukkolásával a hiányzó munkaerőt nőkkel és fia­talokkal, majd hadifoglyokkal próbálták meg pótolni.5 1918-tól pedig már a hadtápalakulatok és a pótkeretek mezőgazdasági munkára alkalmas egyéne­it is felhasználhatták a munkálatok elvégzésére. A terméshozamok viszont évről évre kevesebb és kevesebb mennyiséget mutattak. A gabonatermelés csökkentésével szemben a megoldást több esetben az állatállomány csökken­tésében látták.6 1915-től nyilvánvalóvá vált, hogy a vármegyék legfontosabb gazdasági feladata a háborús gazdaságpolitika kiszolgálása lett. Ezt mutatják azok az intézkedések is, amelyek a termékek értékesítésének korlátozásáról, a felesleges árucikkek bejelentéséről,7 rekvirálásáról, a fogyasztás korlátozá­sáról vagy éppenséggel a vármegyei lakosság élelmezéséről szólnak.8 FONTOSABB ÉLELMISZERCIKKEK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSAI 1915 végéig a vármegyék járásainak többségében a tej és a hús árának ma­ximalizálást hatályon kívül helyezték, a többi élelmiszercikk árának meg­állapítását pedig nem tartották szükségesnek, mivel járásonként egy piac működött. A maximális árak meghatározását így járásonként az alispánhoz felterjesztett javaslat útján lehetett csak kérvényezni. Ez több konfliktust is okozott, például Ruszt szabad királyi város esetében. Ugyanis a rende­let kiadását követően vidéken az árak magasabbak lettek, mint Sopronban (12190/1915. számú rendelet okán). Ruszt nem tartotta megengedhetőnek, hogy a fontosabb élelmiszercikkek drágábbak legyenek vidéken, mint Sop­ronban. Úgy vélték, hogy ez a piacnak sem kedvez, hiszen az árus nem viszi portékáját Sopronba, ha például a burgonya ára ott 12 fillér, míg Ruszton 20 fillér. Az alispán ezt is figyelembe véve 1915 augusztusában járáson­5 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár VII. Tanulmánygyűjtemény 119/19. Lange Emil: Béke és hadigazdálkodás. A világháborús gazdálkodás lényege. 203-211. 6 Lits Gábor: A hadigazdálkodás jellemző vonásai az első és második világháborúban. Új Honvédségi Szemle, LX. évfolyam 1. szám 2006. 123-138. Hivatkozás: 129. 7 Az életszükségleti és közszükségleti cikkek bejelentési kötelezettsége 1915-től már a tulajdonosok teljes készletére vonatkozott, míg az 1914: L. törvénycikk 2. paragrafusa még kivette a bejelentési kötelezettség alól a saját házi és gazdasági szükségleteket, sőt a 3. paragrafus a rekvirálást is korlátozta. Corpus Juris. 1915: XIII. törvénycikk. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvé­nyek kiegészítéséről. 29. 8 Puskás Julianna: Adatok a hadigazdálkodás kialakulásához és rendszeréhez Magyarországon az első világháború idején. Történelmi Szemle, 1. évfolyam 1-2. szám 1958. 136-153. Hivatkozás: 137.

Next

/
Oldalképek
Tartalom