Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Suslik Ádám: Hatósági intézkedések a civil lakosság élelmiszerellátására. Új élelmiszerek megjelenése a piacon Sopron vármegye példáján 1917 - 1918

Suslik Ádám: Hatósági intézkedések a civil lakosság élelmiszer-ellátására

A háború gazdasági intézkedéseinek döntő többségét az 1912-ben elfogadott LXIII. törvénycikk határozta meg, amely kivételes intézkedések jogcímen szinte mindent a hadseregnek és a háborús céloknak rendelt alá. A törvényben előírt szabályozások hatályukat tekintve lehetettek az egész ország területére, egyes régiókra vagy törvényhatósági városokra kiterjedők. A rendeletek többsége belügyi, igazságügyi és kereskedelmi kérdéseket érintett. Jelen tanulmányban az utóbbit vizsgáljuk egy adott vármegye példáján a háború második felére koncentrálva, amikor az ellátási nehézségek már új, szigorúbb eljárást követeltek meg, amihez a lakosság lehetőségeihez mérten alkalmazkodott is.

A háború első évében szinte kizárólag csak a lakosság élelmezése és az állatállomány fenntartása érdekében születtek ezek a rendeletek. A gazdasági jellegű kérdések főként meghatározott árucikkek behozatalára, kivitelére vagy átvételére vonatkoztak.1 A létszükségleti cikkek árainak döntő többségét már 1914 szeptemberében maximalizálták, bár a szinte mindenre kiterjedő jegyrendszer bevezetésére Németországtól (1915)1 2 eltérően csak 1916 tavaszán került sor.3 A korábban nélkülözhetetlennek tartott búzaliszt4 és szarvasmarhahús fogyasztását fokozatosan átvette a sertés és a baromfi, valamint a kukoricaliszt és a burgonya. Erre a hatóságok is ösztönzőleg hatottak. A termelésben ennek ellenére a rozs és a búza vetésterületét kellett növelni. Az őszi mezőgazdasági munkálatoknál - figyelembe véve az árakat és

1 Polner Ödön: A háború okából tett kivételes intézkedések. Közigazgatási Szemle, XXXVIII. évfolyam, 52. kötet, 1914.489-511.

2 Bihari Péter: Lövészárok a hátországban. Budapest, 2008. 97. vö. Vermes Gábor: Tisza István. Budapest, 1994. 279-280.

3 A liszt és a kenyérjegyek bevezetése viszont már 1915-ben megtörtént. Völgyesi Zoltán: Harctértől a hátországig - Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében. Budapest, 2016. 76.

4 A haderő lisztszükségletének biztosítása csak egy hónapra volt megoldva, hiszen a felvonulási körletbe magukkal vitt 14 napi lisztkészletet további 14 napi tartalék lisztkészlettel biztosították. Ez körülbelül 1000 vagon készletet jelentett.