Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni "tüdővész ellen védekező egyesület", 1917 - Megküzdési stratégiák a tbc ellen a hátországban
Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni „tüdővész ellen védekező ... JÁRVÁNYOS MEGBETEGEDÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN (Horvát-Szlavónország nélkül) — százalék. Halottak száma 1913. évi adatokat véve 100%-nak Halálokok 1914 1915 1916 1917 1918 kolera 260,6 519,7 3,7 0,9 0,5 tífusz 98,8 157,4 105,7 137,6 119,0 influenza 73,5 82,7 53,4 48,8 8299,7 torokgyík 108,7 163,1 127,2 91,9 58,6 vérhas 138,3 158,5 143,1 642,6 418,3 tuberkulózis 94,4 107,9 101,7 104,1 111,6 egyéb nem járványos 95,4 111,0 106,4 59,7 40,1 fertőző betegség fertőző betegségek 96,6 115,7 104,2 95,5 144,0 összesen A táblázat adatai alapján kijelenthető, hogy a tuberkulózis nem tartozott a vezető halálokok közé. Míg a kolera a világháború első éveiben, a spanyolnátha pedig az utolsóban sokkal nagyobb arányban pusztított, mint a tbc, látható, hogy a tbc-s halálesetek száma is emelkedést mutat. A tuberkulózis abban különbözött a világháború nagy járványaitól, hogy míg a kolera, a vérhas, főként pedig a spanyolnátha gyorsan terjedő, néhány nap alatt halálhoz vezető járványok voltak, addig a tuberkulózis gyorsan terjedt, de lassan ölt. A tbc-s beteg sokáig szenvedett, viszont betegsége idején hosszú ideig képes volt a környezetében élőket tovább fertőzni. A fronton és a hátországban egyaránt nagy számban fordultak elő a megbetegedések, a frontról hazatérő tbc-s katonák nagy arányban fertőzték meg a háborús éhínségtől legyöngült hozzátartozóikat. Dr. Korányi Sándor belgyógyász mondta ki 1917-ben nyilvánosan egy szakmai fórumon, hogy a tuberkulózis népbetegség, amelynek kezelését és a betegséggel kapcsolatos társadalmi-közegészségügyi problémákat elsősorban az államnak kell magára vállalnia. „Bár 1916-tól kezdve többen is javulást mutató eredményekről írtak, a Magyar Orvosok Tuberculosis Egyesületének egyik nagygyűlésén, 1917 nyarán Korányi Sándor kritikus hangon szólalt fel: az államnak, amely eddig a társadalomra hárította a küzdelem felelősségét, immáron át kellene azt vállalnia, mivel a tuberkulózis népbetegség, amely nem lehet a szakorvosok magánügye.”9 A háború alatt a hátországban tovább 9 Bozó Bence Péter: „Az istenek szomjaznak... Járványok az első világháborúban” http://ujkor.hu/content/az-istenek-szomjaznak-jarvanyok-az-elso-vilaghaboru-idejen (a letöltés ideje: 2019. január 10.)
