Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni "tüdővész ellen védekező egyesület", 1917 - Megküzdési stratégiák a tbc ellen a hátországban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III.

lásával sikerült a szarvasmarhákban előforduló tcb-baktérium emberre való átterjedését visszaszorítani. A sikeres védőoltás Albert Calmette és Camille Guerin5 nevéhez fűződik (1906), ez az a bizonyos BCG (bacilus Calmette- Guerin) oltás, amelyet Magyarországon minden csecsemő még a kórházban megkap születése után.

Magyarországon a tbc elleni küzdelem fontos mérföldköve volt a dr. Korányi Frigyes6 belgyógyász orvos által 1896-ban létesített első tüdőszanatórium. Sokáig a tbc kezelésére csak a beteg szervezet felerősítését (ma úgy mondanánk, a legyengült immunrendszer megerősítését), a bőséges táplálkozást és a jó levegőn való tartózkodást használták terápiaként. Dr. Korányi Frigyes és fia, dr. Korányi Sándor7 is hatalmas érdemeket szereztek a tbc elleni küzdelemben. Szorgalmazták, hogy a szegény sorsú tbc-sekről az állam gondoskodjon, továbbá megfelelő gyógyintézeti hálózattal, felvilágosító munkával kezeljék és előzzék meg a gümőkór terjedését. A küzdelmet az állam a szerencsejátékból származó bevételek 1,5 százalékával segítette. 1903-tól vált szervezetté a felvilágosító munka, elindították a Tuberkulózis című lapot, kötelezővé tették a törvényhatóságoknál a tbc-s betegek bejelentését. Országszerte több tüdőgondozó nyílt, majd 1913-tól minden megyei kórházat tüdőosztállyal egészítettek ki. Az állam 1911-től ingyenessé tette a tuberkulózisos betegek gyógykezelését, és pénzalapot biztosított újabb 31 gondozó létesítésére. Az első világháború kitörése azonban újra súlyosbította a tbc-helyzetet Magyarországon. A háborús viszonyok a megbetegedések növekedését jelentették, úgy a fronton, mint a hátországban.

A Központi Statisztikai Hivatal kiadványt jelentetett meg 2014-ben az első világháború évfordulójára. Ebben a kötetben található az alábbi táblázat,8 amely a világháború alatti járványos megbetegedések halottainak számáról ad százalékos arányban kifejezett, iránymutató tájékoztatást. A feltüntetett arányszámok csupán egy tendenciát jeleznek, mégis érdemes a táblázat adatait részletesebben is megvizsgálni.

5 Dr. Albert Calmette (1863-1933) és Dr. Camille Guerin (1872-1961) francia mikrobiológusok, akik 1906-ban a Pasteur-Intézetben kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást.

6 Dr. Korányi Frigyes (1827-1913) orvosprofesszor, belgyógyász, akadémikus, egyetemi tanár és rektor, a 19. század utolsó harmadában az orvosképzés és a közegészségügy egyik megújítója, a tuberkulózis elleni küzdelem vezéralakja.

7 Dr. Korányi Sándor (1866-1944) orvos, belgyógyász, akadémikus, egyetemi tanár és szakíró, Korányi Frigyes fia.

8 Rácz Attila (szerk.): Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai. I. A Nagy Háború. Budapest, 2014.15. tábla, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/haboruvalsag/nagy_haboru.pdf (a letöltés ideje: 2019. január 10.)