Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni "tüdővész ellen védekező egyesület", 1917 - Megküzdési stratégiák a tbc ellen a hátországban
Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni „tüdővész ellen védekező ... Dr. Manninger Vilmos,1 a soproni származású sebészorvos és rákkutató, egyetemi magántanár az első világháború idején a Monarchia legnagyobb magán hadikórházát vezette Budapesten:1 2 amikor azonban soproni családi nyaralójának közcélokra való felajánlásáról gondolkozott, nem a világháború okozta közvetlen nehézségek enyhítését, hanem távolabbi, hosszabb távú emberbaráti célokat tűzött ki maga elé. Egy olyan kérdéskörben szándékozott segíteni, amellyel orvosi munkája folytán maga is találkozott, és tisztában volt a helyzet súlyosságával: a tuberkulózis okozta egészségügyi-társadalmi helyzet nagyfokú romlásával. Miként ér össze Manninger professzor nyaralója és a tuberkulózis elleni védekezés kérdése Sopronban? Erre a kérdésre keresi a választ a tanulmány, a világháború utolsó éveinek soproni történéseire koncentrálva. A tuberkulózis, más néven gümőkór vagy a latin megnevezésből (tuberculosis) rövidítve tbc, gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, már az időszámításunk előtti több ezer éves emberi maradványokban is kimutatták a nyomát. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint napjainkban is több millió ember fertőzött világszerte. A tbc baktériumfertőzés, amely nagyon könnyen, cseppfertőzéssel terjed. Nem csak a tüdőt érinti: gyomor, csont, bőr, központi idegrendszer, húgyutak, ivarszervek is fertőződhetnek. A baktériumot 1882-ben Robert Koch3 izolálta, a felfedezésért orvosi Nobeldíjat is kapott. Louis Pasteurnek4 köszönhetjük, hogy a tehéntej pasztörizá1 Dr. Manninger Vilmos (1876-1945) soproni származású sebészorvos, rákkutató. Orvosi egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1898-ban szerzett diplomát. Dolgozott a János Kórházban és a Margit Kórházban, az előbbiben 1914 és 1936 között sebész főorvosként. Egyetemi tanár, 1936-tól kórházügyi előadó volt a Belügyminisztériumban. A hazai rákkutató bizottság főtitkára volt, ő dolgozta ki a daganatos betegségek kezelésének módszertanát. 2 Vö: Kreutzer Andrea-Szoleczky Emese: „A legnagyobb magánhadikórház az egész Monarchiában: a Budai Pénzintézetek Magánhadikórháza a Fehérvári úton” In: Závodi Szilvia (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 17. Budapest, 2017.101-140. 3 Dr. Robert Koch (1843-1910) német orvos, mikrobiológus, a tuberkulózis kórokozójának felfedezéséért 1905-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat. 4 Dr. Louis Pasteur (1822-1895) francia kémikus, mikrobiológus, immunológus, a Pasteur-Intézet megalapítója.
