Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Samu Botond Gergő: A megszállt Lille hétköznapjai az Országos Széchényi Könyvtár világáborús gyűjteményének tükrében

Samu Botond Gergő: A megszállt Lille hétköznapjai

Az első világháborúban nem csak a frontokon dúlt a harc a legváltozatosabb fegyverekkel az ellenség fizikai megsemmisítését célozva, de a hátországban is, a propaganda és a cenzúra eszközeivel fenntartva a harci kedvet, biztosítva a haditermelést és minél negatívabb képet festve az ellenségről. Különleges helyzetben voltak a megszállt területek, ahol csak ritkán tekintettek felszabadítóként a bevonuló ellenséges csapatokra, így még változatosabb módszerekkel kellett biztosítani a rendet és hirdetni a hatalmon lévők hegemóniáját. Minderre már csak azért is szükség volt, mert a megszállók ugyanúgy próbálták kihasználni a helyi munkaerőt és gazdasági forrásokat, mint anyaországukban.

Franciaország északi részét már az első hónapokban birtokba vette a német hadsereg, és számos nagy múltú várost - így Lille-t is - csak a háború végén adott fel. Ezek a megszállt területek nem kaptak olyan komoly szerepet sem a propagandában, sem a világsajtóban, mint például Belgium vagy a lengyel területek, és a háború után is gyorsan feledésbe merültek, még a francia történetírás is mostohán bánt velük hosszú időn keresztül. A közelmúltban azonban, a százéves évforduló kapcsán a figyelem számos, ezidáig marginálisnak tekintett téma felé fordult: ilyen a háború hatása a gyarmati népességre, a hadifoglyok életkörülményei, a konfliktus egzotikus helyszínei vagy épp a megszállt területek mindennapi élete.

Jelen tanulmány egy ritkán használt forrástípus, a szöveges plakát felhasználásával szeretné bemutatni a megszállt Lille hétköznapjait. Ezeknek a dokumentumoknak természetesen megvannak úgy az előnyei, ahogy a hátrányai is, már csak hivatalos jellegük és tömör megfogalmazásuk miatt is. Mivel sokszor a propaganda szerves részeként, illetve a megszálló hatalom szócsöveként is működtek, sok mindenről nem esik szó bennük, így például a várost sújtó élelmiszerhiányról (amelyet külföldi szervezetek próbáltak enyhíteni), a lakosok lelkiállapotáról vagy a város ostroma során keletkezett anyagi károkról. Mindemellett kiváló képet adnak - még ha néha a sorok között kell is olvasnunk - az akkori politikai, közigazgatási berendezkedésről,