S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Az Alpok kicsiben
FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN j AZ ALPOK К1С516ЕП 139 Katonák síkiképzése a Poprádi tónál. Képeslap füred mintájára a szepesi németek által régebben Schmöksnek, majd Schmeksnek nevezett legrégebbi települést a magyar vendégek Tátrafüred, később Ótátrafüred névvel illették. A mellette kiépült település Újtátrafüred, a lejjebb létesült gyógyhely Alsótátrafüred nevet kapta. A Tátra-kultusz megteremtésében kiemelkedő szerepet játszott a földművelésügyi minisztérium kincstári birtokok, fürdők és turistaság ügyosztályának vezetője, a tátrai felügyelő hatáskörrel felruházott Csík Imre miniszteri fő erdőtanácsos. Nyugdíjba vonulása alkalmából IV. Károly király magas kitüntetésben részesítette: „...sok évi kitűnő és hasznos szolgálatai elismeréséül, Ferenc )ózsefrendem középkeresztjét adományozom. Kelt Reichenauban, 1917. évi november hó 3-án. Károly s.k. Gróf Zichy Aladár s.k’.’ A Nagy Háború idején a Tátra mundérba öltözött, a gyógyhelyeken sérült és beteg frontkatonák sokaságát ápolták. 1916-ban Madárházán katonai fabarakk tüdőszanatóriumot létesítettek, és az egész Alsótátrafüredet, a tátrai fürdők gyöngyét a hadsereg szolgálatába állították. Tátralomnicon, Újtátrafüreden és Tátraszéplakon tüdőbeteg katonatiszteket gyógyítottak. Az első háborús évben épült Szontágh-villa közelében nagy kapacitású gyógyszanatórium építésébe kezdtek 1917-ben. A nép zúgolódott: „Tátrája Hegymászó felszerelés. Képeslap csak egy van az országnak, hegyvidéke tüdőbajosok számára van több’.’2 A háborúban a legnagyobb tüdőgondozó gyógyintézeteket Besztercebányán és Rózsahegyen rendezték be, ám a Tátra szerelmeseit ez nemigen vigasztalta. Tüdővészes katonákhoz képest a csonkák, bénák és vakok érdekében sokkal könnyebben szólították sorompóba a társadalmat. Az élelemellátást szepesi szorgalommal jól megszervezték, ami a háborús ínségben nagy szó volt. Z Magyar Balneológiái Értesítő, 1917. augusztus.
