Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)

Dohánygyárak

DOHÁNYGYÁRAK 59 gyár székhelyéül Pécs városát jelölték ki, s ezzel a gyár ala­pítása megtörtént. Innentől még hat évnek kellett eltelnie, mire 1912-ben végre megindulhatott a termelés. A dohányból a feldolgozást követően cigaretta- illetve pi­padohányokat készítettek, melyeket 25, 50 vagy 100 gram­mos egységekben, papírcsomagban vagy kartondobozban hoztak forgalomba. A pécsi gyár fő profija a cigarettagyár­tás volt, termelésével már sikerült maradéktalanul kielégí­teni az egyre növekvő igényeket. Az I. világháború során hatalmas károk érték a gyárat. Czapek Ödön igazgató elmondása szerint a pusztítás 1918 novemberében kezdődött, amikor egy szerb főhadnagy le­foglalt ötszázezer kiló nyersdohányt, ötezer kiló vágott do­hányt, és közel 47 millió szivart és cigarettát. A Pesti Napló 1921. augusztus 30-i cikke szerint a szerbek teljesen kifosztották a dohánygyárat, mely az összes közül a legfiatalabb, ráadásul mintaszerű volt. „A gyár külső képe már messziről mutatja, hogy a szerbek vandál kezei nyúltak ehhez a gyönyörű alkotáshoz. Az épület homlokzatán egy kis torony emelkedik, amelyben egy óra díszelgett. Ezt is elcipelték. Az ablakok legnagyobb része be van törve és ha az ablakokon keresztül tekint be az ember, csak mocskot, piszkot és törmelé­ket lát ott, ahol máskor a ragyogó tisztaság és a legpéldásabb rend uralkodott.” A kazánházból minden fémet és csövet el­vittek, a villanyvezetékeket letépték, a liftet és a szellőztető készüléket elhurcolták. A főépületben mindössze egyetlen rézkilincs maradt meg. Ilyen rombolás után nem ment egyik pillanatról a má­sikra a termelés újbóli beindítása. 1923 augusztusából való a Zalai Közlöny híre: „A pécsi dohánygyár a közelmúltban ismét felvette üzemét. A békebeli teljes apparátussal természe­tesen nem tudnak most még dolgozni, de tervük oda irányul, hogy idővel semmivel ne maradjanak annak mögötte. A gyár jelenleg már százon felüli munkással dolgozik. Tehát máris te­kintélyes nagyságú munkaerőt foglalkoztat.” Újabb fellendülés kezdődött, de a második világháború­ban visszaesett, majd szünetelt azoknak a cigarettáknak a gyártása, melyek összetételét főként drága, külföldi dohá­nyok adták. Ezt egyrészt a beszerzés nehézségei, másrészt a hirtelen megemelkedett árak okozták. A pécsi dohánygyár 1944. december 6-tól 1945. augusztus 30-ig a szovjet hadse­reg alakulatainak dolgozott, a nyersanyagot is a szovjetek szerezték be. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a gyár dol­gozóira, az előre megadott mennyiségű készgyártmányt csak túlóra árán tudták előállítani, de ennek ellenére sokszor még ki sem fizették őket. A gyárban megszaporodtak a lopások, ami ártott az oroszokkal való kapcsolatnak is. Tudomásuk­ra jutott, hogy a Nádor Szálló portása, főpincére, és még sokan mások nyíltan, a piacokon árulják a pécsi gyár ter­mékeit, ráadásul irreálisan magas áron, 45 pengőért 100 db Symphoniát. A gyártmányok 1945-től kezdve csak Magyar és Munkás, majd Kukás, és 5 éves Terv cigarettákból álltak. Ezt követően vezették be a Harmonia, Kossuth, Sellő, Bástya és у éves Terv márkákat. A gyár 1992-es privatizálása óta az új tulajdonos jelentős és folyamatos befektetéseinek köszönhetően a Pécsi Do­hánygyár megújult, az egész vállalat modernizálódott. Az ezredfordulóra a British-American Tobacco Hungary kor­szerű, országos nagyvállalattá vált, mely kiváló termékeivel a magyar dohánypiacon vezető szerepet vívott ki. A régiek közül a sátoraljaújhelyi mellett mára csak a pécsi gyár ma­radt meg az országban. Cigarettahüvelyek készítése - Tolnai Világlapja, 1927. március 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom