Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Mindennapi mérgeinket add meg nekünk ma
MINDENNAPI MÉRGEINKET ADD MEG NEKÜNK MA 17 nagyjából az 1830-as évekre tehető. Ami biztos, hogy Európában először a francia állami monopólium kezdte meg tömeges gyártását 1845-ben. A modern élet körülményeinek sokkal inkább megfelelt, mint a szivar, mivel elszívásához nincs szükség hosszú időre, így az emberek egyre nagyobb számban tértek át erre az új módira. Ahogy a cigaretta fogyasztása emelkedett, úgy apadt a szivaré. Egyedül a Virginia szivar kereslete nem csökkent jelentős mértékben, jóságát az is mutatja, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király (1830—1916) is nagy előszeretettel szívta. A 20. századhoz közeledve a cigarettának köszönhetően mondhatni mindent elborított a dohányfüst. Az egyes európai országokban kialakultak a helyi igényeknek megfelelő dohányzási formák, amikhez érdekes módon hellyel-közzel a mai napig is ragaszkodnak. A kezdetben 67 mm-es cigaretták az 1950-es évektől kezdve, a füstszűrő megjelenésével lassacskán 84 milliméteresre - nemzetközi elnevezéssel „king size” méretűre - nőttek. Azonban Cseh-, és Lengyelországban, valamint Szlovákiában az ezredfordulóig a rövidebbik méret maradt általános, és nem csak a helyi, de a világmárkák is így készültek. Jellegzetes orosz cigaretta az úgynevezett „papirosy”, melynek hossza duplája a hagyományosnak, de ennek csupán a felét-harmadát teszi ki a dohánytöltet, a fennmaradó rész egy üres kartoncső, az úgynevezett szopóka. Az 1900-as évek elejére Európát elözönlötték a méltán világhírű, keleti dohányokból kézzel gyártott, aromás egyiptomi cigaretták. Ilyen dohányokat használt a bolgár dohányipar is, aminek köszönhetően Bulgária az egyik legnagyobb cigarettaexportáló ország lett a 20. században. Az angol cigaretták viszont főként vagy kizárólag Virginia dohányból készültek, és mivel az észak-amerikaiak ezekkel ismerkedtek meg először, ott is ez az ízvilág lett népszerű. Rövidesen megkezdődött a helyi gyártásuk, ami az USA egyik legfőbb bevételi forrása lett, annak ellenére, hogy tizenkét tagállamban sokáig tilos volt a cigaretta árusítása. Utolsóként Kansas állam szüntette meg ezt a rendeletet, 1927-ben (!). A dohányosok számát a két világháború megsokszorozta, és érthető okokból a szerepét is kicsit megváltoztatta: élvezeti cikkből idegnyugtató pótcselekvéssé lett. A 20. század lett a dohányzás aranykora, amikor szinte mindenhol mindenki kedvére dohányozhatott, jóformán korlátozások nélkül. 1933 áprilisában napirendre került a dohányzás újbóli engedélyezése a pesti villamosokon. A tervezet szerint eleinte csak a nyitott peronokon lehetne füstölögni, de amennyiben ez nem kelt zavart, a későbbiekben a kocsik belsejében is megengedik a dohányzást. 1924 szeptemberében a Körösvidék című lap szerint „a pénzügyminiszterhez újabban tömeges panasz érkezett a fiatalkorúak ellen, hogy az utóbbi időben mértéktelenül dohányoznak. A miniszter megsokalta a panaszokat, rendeletet adott ki, amelyben gátat vet a fiatalkorúak immár szenvedéllyé vált dohányzásának. A miniszter rendeletében utasítja a trafikokat, hogy ezentúl a legnagyobb figyelemmel szolgálják ki a vevőiket és gyermekeknek ne adjanak dohánynemüeket bármilyen ürüggyel akarnak is vásárolni. A miniszter rendelkezésének értelmében ezentúl a dohánytőzsdékben csak 16 éven felülieket szolgálnak ki.” Bár már az 1930-as években kezdtek szaporodni a káros hatásokról szóló kutatások és jelentések, a gyártók egy időre eloszlatták a félelmeket különböző füstszűrők bevezetésével, majd egyre alacsonyabb károsanyagtartalmú márkák kifejlesztésével. Már a hetvenes években egyre több egészségvédő kampány indult, a kétezres évekhez közeledve kezdett nagyobb mértékű és már kézzel fogható dohányzásellenes tendencia kibontakozni Európában. Már saját tapasztalatainkból és emlékeinkből is tudjuk, hogy mik ezek. Egyre nagyobb méretű, és egyre sokkolóbbnak szánt figyelmeztető feliratok a dobozokon, egyes országokban egyencsomagolás, a dohányzás kiszorítása a repülőkről, vasútról, nyilvános intézményekből, éttermekből és kávézókból. Nem kétséges, hogy a békés együttéléshez elengedhetetlen a szabályozás, bár ez néhol túlzottsága ellenére is eredménytelennek bizonyul. Hatásosságával és mértékével lehet ugyan vitatkozni, de mindenesetre már annak is örülni kell, hogy senkinek az orrába nem dugnak pipaszárat büntetés gyanánt... MINDENNAPI MÉRGEINKET ADD MEG NEKÜNK MA A nikotin, ami a dohányzási szenvedély alfája és ómegája, az egyik legerősebb méreg, mégis naponta emberek milliói veszik magukhoz a halálos dózist megközelítő mennyiséget anélkül, hogy ettől különösebb bajuk lenne. A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület, kémiai képlete: C^EMNi-Ezt a vegyületet aDurgonyafélék termelik, így megtalálható a paradicsomban, a padlizsánban és természetesen a krumpliban is, de legnagyobb mennyiségben a dohányban. Alapállapotában színtelen, szagtalan, olajszerű folyadék, fény és levegő hatására megbámul, csípős ízűvé és dohányszagúvá válik. Vízzel bármilyen arányban elegyedik, savakkal sókat képez. Stimuláns hatású drog, növeli az agy dopaminszintjét,
