Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Formás pipatestek
FORMÁS PIPATESTEK 165 Gallwitz-termékek a Budapesti Ipari Vásáron, 1935 ház urának féltve őrzött és gondosan ápolt kis magánterülete is volt egyben, mai kifejezéssel amolyan privát szféra. Ezen kaptak helyet a hű társként kezelt pipák, esetleg az ősöktől örökölt, féltve őrzött darabok. Vérbeli pipások és lelkes kezdők előtt nem maradhat ismeretlenül a budapesti Gallwitz-szaküzlet, ahová már csupán a látványért és hangulatért is mindenképp megéri betérni. 1880-ban Gallwitz Lipót alapított egy kis esztergályosműhelyt a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcában. О még lábbal hajtható esztergapadon készítette a pipákat és más művészeti tárgyakat. Fiai alapították meg a Gallwitz Testvérek céget a Párisi utca 9. szám alatt. Fióküzletük a Kígyó utca 4-ben, műhelyük a Városház utcában működött. A cég tevékenysége már eleinte is sokrétű volt: pipa és díszműáruk készítésén kívül restaurálással, porcelánjavítással, elefántcsont figurák faragásával, legyezőkészítéssel, öngyújtók javításával is foglalkoztak, ráadásul a világ legnevesebb gyártóinak (Dunhill, Savinelli, Peterson) termékeit is forgalmazták. Emellett megismertették Magyarországgal a kínai dominójátékot, a mabdzsongot, aminek még a szabálykönyvét is ők fordították le. Az üzletben mindenki megtalálta az ízlésének, igényének megfelelő terméket. Megfordultak itt többek között grófok, hercegek, neves színészek, mint Rózsahegyi Kálmán, Odri Árpád, Páger Antal, Jávor Pál, és egy alkalommal még Horthy Miklós kormányzó is ellátogatott a kereskedésbe. A Gallwitz Testvérek üzletét a II. világháború alatt egy kézigránát teljesen kiégette. Újraindult a vállalkozás, de az ismét virágzó kereskedést 1952-ben államosították. Az üzleteket és a műhelyt az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat vette át, és éveken át a korábbról meglévő raktárkészletet árusították ki, természetesen mindezt a „Gallwitz Testvérek” cégtábla alatt... A politikai enyhülést követően Gallwitz Károlyné kiváltotta az iparengedélyt, és több évvel az állaPipakészító'k hirdetése angol nyelvű szórólapon, illetve számolócédulán KI RALYUTC ALAPITTATOTT 1850 UÜEISSS. Flfl j NAGY VÁLASZTÉK SAJÁT KESZITMÉNYÍI ! I VALÓDI T^JT-PIPÁKBÓL És BOROSTYÁN- j i SZIPKÁKBÓL mosítás után lakásukon, a Párisi utca 7-ben újra létrehozták az egykori üzlet miniatűr mását. Az előtérből kialakított kis helyiségben a törzsvásárlók egymásnak adták a kilincset egészen 2002-ig. A kereskedést 2003-ban bekövetkezett haláláig Gallwitz György vezette, az ő elkötelezettségének köszönhetően kapta a kis üzlet a „pipázók szentélye” elnevezést. Halálával a Gallwitz Cég 123 éves története lezárult. A szakmát, és a Gallwitz dinasztiát napjainkban az egykori alapító, Gallwitz Lipót ükunokája, Zöllner Viktor képviseli. Jelenleg kiegészítők és pipák forgalmazásával, javításával, restaurálásával és használt pipák felvásárlásával foglalkoznak. A Régi posta utca 7—9. alatti, különleges hangulatú új üzlethelyiségbe is igyekeztek átmenteni a korábbi légkört: az antik csillár, a bársonyfotelek és a falakat díszítő családi képek mind a régi lakás-üzletből származnak. A pipás szokásokat, metódusokat szinte a végtelenségig lehetne sorolni, mert ezek az egyes pipafajták esetében eltérhetnek, és mint minden más területen, itt is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás. Sok türelemmel meg lehet tanulni a pipázás minden fortélyát, és így a pöfékelés már valóban szenvedéllyé, kikapcsolódási formává válhat. Úgyis a személyes tapasztalás az, ami a legjobban számít, és ha valaki az alapokat már elsajátította, a trafikokban elérhető, viszonylag szélesnek mondható kínálat hosszadalmas kísérletezést tesz lehetővé, hogy az ízlésének vagy pillanatnyi hangulatának leginkább megfelelő aromát kiválassza. Ha pedig a rágyújtás elsőre nem sikerül, attól még nem kell rögtön pipának lenni...
