Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Kincses Katalin Mária: A galíciai front 1916-ban Házi Jenő naplói alapján
66 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. környékén volt szolgálatban egy évig. A román hadüzenetkor - bár egészségi állapota ezt épphogy csak lehetővé tette - önként jelentkezett a frontra: 1916. októberben már a császári és királyi 82. székely gyalogezred katonájaként harcolt, december 16-án az Ojtozi-szorosban ismét - immáron könynyebben - megsebesült: srapnelszilánkok súrolták felületileg mindkét karját. Ismét Budapestre került kórházba. Az 1916-os év látszólag a háborús időszak egyik legeseménydúsabb időszakát jelentette a fiatalember számára, aki életének ez évi hónapjait a galíciai hadszíntéren töltötte, ami a galíciai események, illetve az úgynevezett kárpáti harcok során egybeesett az ezen a frontszakaszon zajló, ekkor még töretlen lendülettel folyó osztrák-magyar császári és királyi hadsereg előrenyomuló hadműveleteivel. Ugyanakkor harctéri sebesülése miatt nem került a frontvonalba, a hátvéd határőrizetéhez osztották be, ezért az első fele, úgy érzékelte, számára nagyon passzívan telt. Előzményként elmondható, hogy a gorlicei áttörés (1915. május 2-5.) eredményeként a magyar határ felszabadult az orosz nyomás alól, s a kárpáti harcokban súlyos veszteségeket szenvedő 94. gyalogezred is a visszavonuló oroszok nyomában a korábbi orosz-lengyelországi belsőbb területek felé haladt. 1915. késő tavasztól kora őszig tartott az a dicsőséges előrenyomulás, amelynek első felében ugyan Házi kórházi tartózkodása miatt nem vett részt, de amelynek eredményeképpen Házi Jenő ezredével novemberre gyakorlatilag az 1915. június 30-án elfoglalt Zaklików-Janów-Zsamosc lengyelországi települések által határolt háromszög térségébe érkezett. Ez a terület a San folyótól néhány kilométerre keletre, egy körülbelül 80 kilométeres átmérőjű térségben található, gyakorlatilag közvetlenül a Monarchia és az Orosz Birodalom határának orosz oldalán, egy apróbb falvakkal, majorokkal közepesen sűrűn behálózott, vegyesen szántóföldi és erdős vidéken.3 Az őszi janówi megérkezés körülményeiről, az ott talált viszonyokról és a beszállásolás körülményiről Házi Jenő ekképpen tudósít:4 3 A vonatkozó hadi eseményekről - a teljesség igénye nélkül, a galíciai front harci cselekményeire koncentrálva - összefoglalóan lásd: Österreich-Ungarns Letzter Krieg 1914-1918. Hrsg, vom Österreichischen Bundesministerium Für Heereswesen und Vom Kriegsarchiv. I. Band. Das Kriegsjahr 1914. Vom Kriegsausbruch Bis Zum Ausgang der Schlacht bei Limanowa-tapanów unter der Leitung von Edmund Glaise-Horstenau. Bearb. von Eduard Czegka, Maximilian Hoen, RudolfKiszling, Viktor Meduna-Riedburg, Eduard Steinitz, Ernst Wisshaupt und Georg Zöbl. (Zweite Auflage Mit 27 Beilagen Und 56 Skizzen.) Wien, 1930. Interneten: http://honsi.org/literature/svejk/dokumenty/oulk/bandl. html (a letöltés időpontja: 2017. július 4.); /ulier Ferenc: 1914-1918: A világháború magyar szemmel. Budapest, 1933. Interneten: http://mek.oszk.hu/02200/02221/html/. (a letöltés időpontja: 2017. július 4.); Pollmann Ferenc: A négyfrontos küzdelem éve. In: Sallay Gergely (szerk.): A Nagy Háború öröksége. Budapest, [2016.] 84-87. o.; Pollmann Ferenc-Hajdu Tibor: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918. Budapest, 2014. 4 A továbbiakban a naplórészletekre a bejegyzések időpontját követve, azt megadva hivatkozunk.
