Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Urbán Gyöngyi: Tábori postával a világháborúban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

4. kép ■ Egy tábori posta munka közben

rend csak augusztus 31-éré állt helyre, akkor érkezhetett az első posta 28 zsáknyi levéllel.11

Előrenyomulásnál egészen más volt a tábori posta helyzete. Mivel az útvonal kiszámíthatóbb volt, a hivatalvezető tervet készíthetett. A tábori posta a trénnel elindult, a postakalauzt pedig a kiindulási helyen hagyta. A kalauz összegyűjtötte a lassabban mozgó csapattestektől a postát, majd az utolsó csapatrészekkel elindult a főpostahivatal és a hivatalvezető által kijelölt helyre, ahová addigra már esetleg meg is érkezett a zárlat. Ha azonban addigra a tábori postának tovább kellett indulnia, a hivatalvezető hátrahagyta a másik kalauzt, az első kalauz pedig a beérkezett küldeményekkel a lehető leggyorsabban követte a tábori postát. „így a kalauzokon, mint a nyakláncban a láncszemeken keresztül folyamatos volt az állandó posta-összeköttetés”11 12 - írta Sándy Béla tábori postavezető visszaemlékezésében. Előrenyomulásnál más helyzet is adódhatott, volt, hogy az úti cél annyira titkos volt, hogy arról a tábori postát sem tájékoztatták, így az nem tudta megmondani, hogy hová kéri a leveleit, így ilyenkor csak a katonák küldhették levelet haza, ők addig nem

11 Majoros József: Tábori postával a világháborúban. Budapest, 1937. 63-69.

12 Sándy Béla visszaemlékezése a tábori postáról - Postamúzeum, D29 Tematikus Gyűjtemény