Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Vukov Anikó: Higiénia, tisztálkodás, fertőtlenítés az első világáborúban személyes történetek, stratégiák alapján
Vukov Anikó: Higiénia, tisztálkodás, fertőtlenítés az első világháborúban ... Írásom célja az első világháborús katonák egészségügyi és higiéniai körülményeinek bemutatása - a szakirodalom mellett - a korabeli sajtó és a személyes élet dokumentumai; napló, levelezés, visszaemlékezés és fényképek nyomán. Elsőként a tisztálkodás, higiénia és testápolás jellemzőit mutatom be, amelyek meghatározták a „boldog békeidők” első világháború előtti időszakát. A polgári, felsőbb osztálybeli és a paraszti világ tisztálkodási lehetőségeit, normáit külön-külön tekintem át. Amint a „békeidők” bemutatásánál fő szempont a paraszti-polgári jellemzők ellentéteinek kiemelése, ugyanúgy a háború alatti körülmények leírásakor is törekedtem a tisztek és a közkatonák eltérő tisztálkodási lehetőségeinek bemutatására. Ezt követően az egyéni stratégiák, öngondoskodás, személyes történetek kihangsúlyozásával mutatom be a sebkezelés, fertőtlenítés, járványos betegségek megelőzésére szolgáló eszközöket, elgondolásokat. A BÉKEIDŐK TISZTÁLKODÁSA, A MODERN SZÉPSÉGIPAR KIALAKULÁSA A 19. század végétől jelentős változások és fejlesztések történtek a tisztálkodást-testápolást illetően. Ennek okait az iparosodás térnyerésében, a városok növekvő lélekszámában kereshetjük. A megelőzés fő szempontjával született 1876-os közegészségügyi törvény nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően részletes és körültekintő volt, amely a lakások higiéniáját illetően így rendelkezett: „a népesség táplálkozási és lakásviszonyainak, ruházkodásának, s mindennek, amit együttvéve jó egészségi és társadalmi viszonyoknak nevezünk, javítása; a fertőző betegségek azonnali bejelentésének kötelezővé tétele, betegek elkülönítése, fertőtlenítés”.1 Mindez nemcsak a fővárosban, ha-1 Szegedy-Maszák Elemér: Közegészségügy. Budapest, 1900. 9-10. idézi: Takács Anett: Higiéniai és tisztálkodási szokások változása 1850-1920 között Magyarországon, különös tekintettel Budapestre. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest, 2014. 54. http://doktori.btk.elte.hu/hist/takacsanett/diss.pdf (a letöltés időpontja: 2017. július 15.)
