Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

alapja kapta.32 Áprilisban a nyilvánosság kizárásával megtartották a frontról ismét hazatérő Schrank által korábban kezdeményezett csapatösszevonást. A csapatparancsnok körlevelében így fogalmazott: „Célunk cserkésztémákról magunk között megbeszélést tartani s egyben a cserkészek között bajtársi kapcsolatot létesíteni.”33 Az eső miatt a hármashatárhegyi lövészárokban megkezdett és - az őr közbelépése után - a szépvölgyi katlanban folytatott találkozón csupán öt csapat jelent meg 120 fővel. Az ünnepségek részvételi aránya jelzés értékű volt. Ráadásul egy-egy csapat csatlakozását leszámítva ezek a tavaszi rendezvények voltak a bizottság működésének felmutatható eredményei.

A szervezet működése még mindig nem volt teljesen kidolgozott, a tisztviselők feladatköreinek pontos meghatározását csak a XXI. ülésen végezték el.34 Kardinális kérdésnek tekinthető az elnök gyakori távolléte. Papp Gyula hiába próbálta meg a társelnöki tisztség megszavaztatását, nem járt sikerrel.35 A háttérben Kápolnai szerint személyes okok álltak, mivel a személyes, ideológiai, felekezeti alapon nyugvó ellentétek a Háborús Bizottság megalakítása ellenére tovább kísérték a mozgalom életét. Több katolikus csapat nem csatlakozott, a belépett tagok között lévő nézetkülönbségek kezdettől nehezítették a közös munkát. Ez már 1917 novemberében az egyik alapító tag kizárásához vezetett.36 Az egyéni tragédián túl, az együttműködés szempontjából is nagy csapást jelentett Demjén Géza halála, ugyanis az őrszem mozgalom alapítóját mindkét irányzat képvi32 A matiné előkészítését Färber Oszkár, a jegyek értékesítését Lax A. Salvator vállalta. Lax azonban elutazott, így sok jegyet nem lehetett eladni. A március 25-i előadás kevés nézője között ott volt Papp Gyula, Sík Sándor és más vezetők is. A megnyitó beszédet a Hadsegélyező Hivatal nevében dr. Darvas Ferenc főhadnagy tartotta. Szavaiban kiemelte, hogy „... a háború tapasztalatai után a közönség, amely megszerette a cserkészeket, belátja, milyen szükség van a cserkészetre a békében is”. A csapatok által előadott színes műsorban többek között szavalat, tábori jelenet, konferanszié szerepelt. Megnézték az 1913-as csapatösszevonás mozgóképét és a bécsi cserkészfilmet. A fiúk elénekelték Sík Sándor cserkészindulóját is. A második napon Lax mondott megnyitó beszédet, melyben az érdeklődés hiányára panaszkodott. Nagycsütörtök lévén a piaristák négyszólamú énekkara nem lépett fel, s most is félig üres nézőtérrel tartották meg a programot. Kápolnai József i, m. 368-369.

33 Kápolnai József i, m. 11/2. 379.

34 Jegyzőkönyv a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága üléséről. 1918. április 17. A Magyar Cserkészszövetség Levéltára (MNL OL) P1349.1918.

35 Jegyzőkönyv a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága üléséről. 1918. április 3. A Magyar Cserkészszövetség Levéltára (MNL OL) P1349. 1918. Pótfelvétel.

36 „A Légy Résen f. é. okt. 27-i rendkívüli számával foglalkozván, a H. B. határozatilag kimondja, hogy Glückmann Endre ur cserkésztiszti működését a jövőben nem óhajtja, továbbá a Légy Résen f. é. dec. számában a H. B. nyilatkozatot közöl, melyben kifejezi óhaját a csapatok békés munkájára vonatkozóan, a Légy Résen főszerkesztőjének hasonló tartalmú, továbbá Glückmann Endre urnák a H. B. által előzőleg jóváhagyott nyilatkozata kíséretében.” Jegyzőkönyv a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága üléséről. 1917. november 17. A Magyar Cserkészszövetség Levéltára (MNL OL) P1349.1917.