Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága
1б4 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. ködő cserkészcsapatok vezetői között, támogatni az új csapatalapításokat, egységes irányítással biztosítani a cserkészmunka fejlődését. Elvei nem tértek el az Országos Cserkész-Őrszem Szövetségétől. Szervezeti és működési szabályzata meghatározta az összetételét: tagjai az ügyvezető elnök, elnöki, ügyvezetői és szervező titkárok és 6-18 fős bizottsági tagság lett. Utóbbiakat a bizottsági üléseken tisztviselői ügykörrel is felruházhatták. A tisztviselőket a csapatmegbízottak választották egy évre, a megbízatás hosszabbíthatóvá tették. A bizottsági tagok a Háborús Bizottsághoz csatlakozott csapatok megbízottjaiból kerültek ki, egy tag több csapatot is képviselhetett. Kijelentették, hogy szükség estén a szervezetet tovább építik. A bizottságnak havonta kellett üléseznie, kérésre - ez minimum a tagok felét jelentette - vagy egyéb okból rövidebb idő alatt is összehívható volt. Szabályozták a be- és kilépést, a határozatok ellen nyolc napig lehetett fellebbezni. A tisztségek díjazás nélküliek voltak, a költségvetésben személyi kiadások nem fordulhattak elő. Kiadásokra a fedezet az igazolványok és a jelvények árából akarták biztosítani, a csapatoknak csak kivételes esetben kellett hozzájárulni a működéshez.24 Az összefogás, a mozgalom egységes keretek közt tartása külsőségekben is megnyilvánult. Egységesítették a cserkészigazolványok és jelvények kiadását. Az eddigi gyakorlat szerint minden nyomda másféle igazolványt készített, a jelvények sem egységesen készültek. Október 14-én megrendezték az első nagyszabású jótékony célú ünnepséget a hűvösvölgyi nagyréten.25 A védnökök katonafeleségek és cserkészvezetők hölgy családtagjai voltak. A csapatösszevonás és seregszemle alatt 340 cserkész tartott bemutatót. A Kadimah részéről 15 leány is jelen volt.26 A bevételből származó jövedelem 60%-át - 1000 koronát - a Hadsegélyző Hivatal kapta. Az ünnepélyre meghívókat küldtek szét, plakátot, szórólapot, belépőjegyet készítettek. Az együttműködés és népszerűsítés mellett ez a rendezvény megteremtette a Háborús Bizottság működésének anyagi alapjait is. A fennmaradt összegből és egyéb adományokból könyvkiadási alapot hoztak létre. A Bizottság célul tűzte ki a további segítő munkák koordinálását - vadgesztenyegyűjtő akció, mentőjegyek kiosztása —, vezetőképző-tanfolyam indítását és kiadvány készítését, további népszerűsítő és jótékonysági rendezvények tartását, közös beszerzési program megvalósítását a felszereléshiány enyhítésére, illetve adatgyűjtő pályázatot hirdettek. A havonkénti üléseket megtartották. 1917 decemberére, három hónap működés után a Háborús 24 Jegyzőkönyv a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága alakuló üléséről. 1917. szeptember 23. A Magyar Cserkészszövetség Levéltára (MNL OL) P1349.1917. 25 Plakát és belépőjegy a hűvösvölgyi cserkészünnepélyre. A Magyar Cserkészszövetség Levéltára (MNL OL) P1349.1917. 26 Az első zsidó cserkészcsapat. Vezetője dr. Demjén Géza volt.
