Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

A vezetők már a szarajevói merénylet napján felismerték, hogy a háború alatt a hátországban rengeteg önkéntes munkára adódik majd lehetőség.4 Az idősebb fiúk pedig másokhoz hasonlóan hazafias lelkesedésből és a cserkésztörvény szellemében katonának álltak. Hamarosan a cserkészmozgalom is gyászolta hősi halottait. Az önként vállalt és jól elvégzett folyamatos munkának és a párhuzamosan zajló tagtoborzásnak meglett az eredménye. A sajtónak állandó szereplőivé váltak az aktívan tevékenykedő cserkészek. A háborús nehézségek ellenére nőtt az érdeklődők száma, új csapatok alakultak. Tovább folyt belső életük szervezése. 1915 januárjától jelent meg a BIK Híradó.5

1916-ra mégis válságba került a mozgalom. A főváros kivételével a csapatok teljesen önállóan működtek, nem ismerték egymás munkáját. A vezetők közül sokan a fronton harcoltak, a csapatok irányítását kevésbé tapasztalt tanárok, diákok vették át. A Szövetség többször módosított alapszabálya nem volt jóváhagyva. A szervezeti és gyakorlati problémák orvoslása helyett a háború miatt egyébként is a jótékonysági munka került előtérbe.6 A nehézségeket súlyosbította a cserkész és az őrszem ideológia közti különbség.7 Hiába történt meg a két mozgalom egyesülése, a vezetők közti személyes ellentétek végigkísérték a háborús éveket.

A fővárosban működő csapatok összefogására Malácsy Jánosnak, a szövetség főtitkárának kezdeményezésére július elején megalakult a Budapesti Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága.8 Elnökévé dr. Orlay Antal honvédelmi miniszteri tanácsost választották. Elsőként a BIK csatlakozott. Feladatként egy szeptemberi nagy cserkészünnepély megszervezését tűzték ki, a hadi események azonban felülírták ezt a tervet. A budapesti cserkészek a román

4 Lásd Kápolnai József írásában a Szívek mozgósítása című fejezetet. Kápolnai Józsefi, m. II/l. 1-8. Lásd még Czeglédi Noémi: A magyar cserkészet az első világháború idején. Konferenciakötet. In: Kerényi B. Eszter (szerk.): A hosszú 19. század. Gödöllői Múzeumi Füzetek 16. Gödöllő, 2017.113-132.

5 A Budai Ifjúsági Kongregációk cserkészcsapatának a lapja 100 példányban jelent meg havonta, a vidéki csapatokhoz és a harctérre is eljutott számai segítették a tagok és vezetők munkáját. A csapatlap 1919- ben szűnt meg. Jubileumi BIK Híradó Szent István évében 1913-1938. Budapest, 1938. 31. és Sík Sándor: Magyar cserkészvezetők könyve. Budapest, 1922. 324—325.

6 Czeglédi Noémi: Az első világháború hatása a magyar cserkészmozgalomra. A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására című konferencián elhangzott előadás kézirata. Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2015.

7 Bár mindkét mozgalom Robert Baden-Powell hatására jött létre, mégis eltértek egymástól. A cserkészet reformpedagógia alapelveihez hasonlóan önállóságra, talpraesettségre, testi és lelki egészségre nevelte a fiatalokat, akik a társadalom értékes polgáraivá váltak. A táborozok a kisközösségi együttlétben a napi teendők során az önellátást, a környezet és az embertárs iránti felelősséget sajátították el. Az egyes csapatok születése ekkor diákokhoz és pedagógusokhoz kapcsolódott. Többségében egyházi iskolák voltak, így felekezetek szerint elkülönültek egymástól. Az őrszemek az angol cserkészeknél katonásabb német mintát követték, a csapatok létrejötte a fővárosi polgári iskolákhoz köthető. A hazai szabadkőművesség is támogatta őket. Itt a nevelés középpontjában a sport, a testi fejlesztés állt.

8 Kápolnai Józsefi, m. II/2.293.