Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága

Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága

betörést követő erdélyi menekültáradat megsegítésében pályaudvari szolgálatot láttak el.9 Munkájukat azonban az Intéző Bizottság nem koordinálta, pedig már dr. Papp Gyula, a szövetség első elnöke is a tagok sorába lépett.10 11 A közös karitatív tevékenység, a táborozások ellenére az Intéző Bizottság tulajdonképpen nem működött. A BIKHíradó 1917. évi számaiban a vezércikkek a probléma okait boncolgatták,11 a kezdetekig visszavezetve azt: „Már a kezdeményezők elmulasztották az egész mozgalmat szilárd alapra helyezni... ki-ki ment a maga útján — gyengéden fütyült a többire, - és egyéni gusztusa szerint átalakította Baden Powell eszméjét.”12

A személyes ambíciók és sérelmek is megjelentek a működésképtelenség okát keresve.13 A nehézségeket fokozta az eszmei különbségek alapján nyugvó bizalmatlanság. A BIK Híradó ellenpólusát jelentő Légy résen című lap is foglalkozott a mozgalom helyzetével.14 Az újságban 1917 tavaszán megjelenő riport alanya - a vallás és közoktatásügyi minisztérium egyik osztálytanácsosa - a háborús körülmények mellett a diákok iskolai kötelességeinek terhét nevezte meg a mozgalomban jelentkező problémák fő okainak.15 Mindkét sajtóban szóba került a jövő kérdése. Felmerült a cserkészet egységes bevezetése az iskolákban, s az esetleges kormányzati támogatás.16 A cserkészet iskolán belüli kötelezővé tételének gondolatát több cserkészvezető végzetes hibának tartotta. Ilyen szabályozással a mozgalom egyik alappillérét, az önkéntességet veszítették volna el. így vélekedett például Sík Sándor, a piarista csapat parancsnoka.17 Maga az iskolai egyesületi élet egyébként is nehéz helyzetben volt, hiszen a több éve tartó háború szinte

9 A reggel hat órától este hatig tartó szolgálat során a menekült családok ellátásában, egyesítésében nyújtottak hatalmas segítséget. Czeglédi Noémi i. m. 126.

10 Papp Gyula tevékenységének a hatását nagyban befolyásolta, hogy nem Budapesten élt. Oklándról [ma Ocland, Románia] szerkesztette a rövid életű, 1916-ban működő Cserkészhíradó című lapot. 1917 nyarán költözött a fővárosba, az Országos Központi Hitelszövetkezet főtisztviselője lett. Munkája miatt továbbra is sokat kellett utaznia.

11 Több világosságot! és Négy esztendő című cikkek. BII< Híradó. III. évf. 1917. február. 18-19., március 34-35. A Magyar Cserkészszövetség Könyvtára, j. n. Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ. Itt szeretnék köszönetét mondani Gönczi Krisztina könyvtárosnak segítségéért.

12 BIK Híradó. III. évf. 1917. március 34-35.

13 „... nagyszerű, fejlődőképes szervezet, melynek egész működése során csupán az az egyetlen egy apró incidens merült fel, hogy az első összejövetelen mindenki azt várta, hogy őt ültetik a főhelyre és a másodikon már nem jelent meg senki.” Kápolnai József i, m. II/2. 294.

14 A Légy résen című csapatlap főszerkesztője Lax A. Salvator volt. Az újság 1916-tól 1918 szeptemberéig működött, majd beolvadt a Cserkészélet-be. Az új sajtó, bár a BIK Híradó is integrálódott a lapba, 1919-ben meg is szűnt. Általános folyóiratként A magyar cserkész indul 1920. júniusában. Ez lesz a mozgalom hivatalos lapja.

15 A riportból részleteket közöl Kápolnai József. Kápolnai József i, m. II/2. 295.

16 Dr. Négyesi László egyetemi tanár, a Középiskolai Tanáregyesület tiszteletbeli elnöke a fejetlenség miatt központi irányítás alá, miniszteri hatáskörbe helyezte volna a cserkészetet. Ez az elképzelés tulajdonképpen folyamatosan felbukkant a mozgalom életének 1920 előtti időszakában.

17 Természetesen ennél jóval összetettebb volt az állami irányítás kérdésköre.