Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága
Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága A cserkészmozgalom angliai megalapítását követően hazánkban is hamarosan megalakultak az első csapatok.1 A Nagy Háború kitöréséig azonban csak pár csapat szerveződött, többségük Budapesten. Közös jellemzőjük az alulról jövő kezdeményezés, a véletlenszerű ismeret- és tapasztalatszerzés, majd az azokat követő csapatalapítás. 1914 júniusában a magyar cserkészet szervezettsége, ismertsége még kezdetleges állapotban volt. Sokan idegenkedve nézték a színes nyakkendőket viselő, cserkészkalapba, esetleg egyenruhába öltözött fiatalokat.1 2 Sem a Magyar Cserkész Szövetség hivatalos megalakulása 1912-ben, sem a Magyar Őrszem Szövetséggel való egyesülés (1913) után nem alakult ki széleskörű társadalmi érdeklődés a mozgalom iránt. Sőt, a szülők és a pedagógusok egy része értelmetlennek tartotta az iskolán kívüli szabadidő újszerű - tulajdonképpen reformpedagógiai elvekhez köthető - eltöltését. A cserkészőrszemek száma a háború kitörésekor 3000 főre tehető.3 Az egyes csapatok tevékenységét a téli felkészülési, képzési és a nyári táborozási időszakok jellemezték. Ezeket az egész évre jellemző kirándulások kötötték össze. A cserkészfogadalom és a törvény tíz pontja pedig útmutatást adott a mindennapi viselkedésre vonatkozóan. 1 A brit Robert Baden-Powell (1857-1941) 1908-ban rendezte meg az első tábort 24 fiú részvételével. Célját a Scouting for boys (Cserkészet fiúknak) című könyvben foglalta össze, s indította világhódító útjára a cserkészetet. Meghatározásának pillérei: az önkéntesség, vallásosság, politikamentesség, alapelve: kötelességteljesítés Isten, embertársaink és önmagunk iránt. (A csapatnevek rövidítési jegyzékét lásd az írás végén.) 2 A nyakkendő színe ekkor még csapatonként eltérő, az egyenruhát és felszerelést egy-két sportbolt árulta. Ilyen volt Weszely István üzlete Budapesten a Váci utcában. A felszerelést 1920 után egységesítik. 3 Kápolnai József: A magyar cserkészet krónikája II/l. kötet. Kolozsvár, 1935. 4. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Quart. Hung. 4283. Az adatot közli Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története 1910-1948. Budapest, 1989. 32.
