Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben 15 Az első hetekben Gödöllőről mintegy 900 fő vonult be, köztük sok kereskedő, iparos, gazda, földműves, valamint a hivatalok is kiürültek, ezekben az ügyintézés is szünetelt munkaerőhiány miatt. A bevonult katonák itthon maradt családtagjainak segélyezésére a község elöljárósága azonnal bizottságot szervezett, és egyúttal a gyűjtés is megindult számukra. Ezzel egy időben a Vöröskereszt Egyletnél többen jelentkeztek ápolónőnek; a Magyar Úrnők Egyesületének tagja Simonyi Lakatos Ida, a Pest vármegyei sebesültek részére gödöllői házát felajánlotta 20 ággyal. A község három hadikórházat rendezett be Gödöllőn: a Katzan, a Zoltán Anna és a Landesmann villákban 100 ággyal. A hadra kelt férfiak gyermekei részére augusztus 18-án nappali otthont nyitottak. 17 Gödöllőn két nagyobb létesítményt rendeztek be a sebesült, illetve a gyógyuló katonák fogadására. 1914. augusztus 16-ára teljesen készen állt a kastélyban 100 sebesült fogadására berendezett kórház, amelyet Dr. Szegedy- Maszák Aladár irányított. Három orvos látta el a betegeket, köztük a községi orvos, Berente István és a királyi udvari orvos, Dr. Thegze Lajos. A kórháznak külön tiszti és legénységi részlege működött.18 1915-ben néhány hónapon át az Állami Méhészeti Gazdaságban vak katonákat gondoztak.19 A lakosságot a háborús hátországra nehezedő terhek, a háborús veszteségek és gyász hamar kijózanította. 1914 őszén megérkeztek az első hírek a gödöllői sebesültekről, hősi halottakról, 1915-ben pedig már ellátási zavarok jelentkeztek. Folyamatos volt a termények nyilvántartásba vétele és rekvirálása. A lovak hadi célokra történő igénybe vétele a mindennapi munkát nehezítette. Az élelmiszerek hiánya vagy drágasága folyamatosan téma volt a helyi lapokban. Az árak maximálását hamarosan a jegyrendszer követte. A háború előrehaladtával növekvő infláció a segélyek értékét is csökkentette, ami egyben a szegénység további mélyülését is jelentette.20 A nyomor enyhítésére, a hadi özvegyek és árvák segítésére, a fronton szolgálók ellátására a közösség 17 Gödöllői Hírlap, 1914. augusztus 2. és 23.; Gödöllő és Vidéke, 1914. augusztus 2., november 15. 18 Ivókné Szajkó Ottilia: A hátország küzdelmei. In: Ivókné Szajkó Ottília-Kerényi B. Eszter (szerk.): „Adj király katonát!” Gödöllőiek az első világháborúban. Gödöllő, 2014. 45-88. Hivatkozik rá: 52. 19 A hadügyminiszter Gödöllőre küldött 50 fő vak katonát a méhészeti gazdaságba, innen 1915. november 1-jén szállították el őket Budapestre, állandó ápolásra. A megvakult katonák oktatásáról Kirscheiter Ferenc előadást tartott Budapesten, 1916 januárjában. Előadásában megemlékezett arról, „hogy a megvakult katonák a nyarat Gödöllőn töltötték egy nagy parkban, melynek útjain a számukra készített domború térkép alapján tájékozódtak. Itt tanultak meg kosarat fonni, kefét kötni, kisebb részük pedig szőnyegcsomózást, székfonást, masszást és zenét tanult. Az egyik volt tiszt, akit szintén Gödöllőn ápolták, a művelt vakoknak szükséges alapismeretek elsajátítása után már folytatja ügyvédi irodáját, a másik vakok oktatására készül elő, a harmadik pedig zenét tanul.” Gödöllői Hírlap, 1915. június 27., október 9.; Gödöllő és Vidéke, 1916. január 16. 20 Farkas József: Az I. világháború és a Károlyi-éra. In: G. Merva Mária (főszerk.): Gödöllő története II. 2. kötet. Gödöllő, 2013. 217-229. Hivatkozik rá: 217-219.; Ivókné Szajkó Ottilia i. m. 57-67.
