Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

II. A magyarországi sörfőzés története

a Söripari Vállalatok Trösztje a korábbi országos nagyvállalat helyett. Az új vállalatban növekedett a vállalatok önállósága és döntési jogköre. Az 1970-es években technológiai és gépi fejlesztéseket hajtottak végre (erjesztőtartály, új gépek). 1976-ban a győri kirendeltség is megnyílt. 1981-től import söröket is palackoztak és forgalmaztak, csehszlovák, osztrák és lengyel söröket, többek között a Steffl és Gold Fassl márkákat dobták piacra. 1982-ben a tröszt működési forma megszűnt, és önállósult a sörgyár. Az 1980-as évek elején a kereslet növekedett, 1983- ban bevezették az Alpesi sör márkát. A Soproni 700, az Alpesi Sör és a Bástya Sör az 1980-as években nemzetközi sorversenyek díjazott minőségi terméke volt. A termelés az 1980-as években tovább növekedett, ekkor már 554 fő dolgozott a cégnél. 1987-ben további 170 ezer hektoliteres fejlesztést hajtottak végre az erjesztőtér és a hűtőgépház fejlesztésével, valamint Pápán egy új telephely létesítésével. 1988-tól licencszerződés keretében megkezdődött a Steffl sörök hazai gyártása, egyúttal gyártósori fejlesztésre is sor került. 1990-ben már 623- an dolgoztak a gyárban, a vállalat nyereséges volt és a termelését is folyamatosan növelni tudta.

1990-re már 746900 hektoliter készárusört állítottak elő.

AR:4.3üFt

Sörös címkék, 1960-1970-es évek Beer labels, 1960-1970s

Kártyanaptár, 1987 Calendar card, 1987

Reklámkártya, 2000-es évek Promotional cards, 2000s

I. II. III.

MAGYAR ORSZÁGOS SÖRIPARI VÁUAIAT 12 iftinizsi

BOiTI ÁR: 5 40F<. MSZ 8741

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

I

II

III

IV

V

VI

VII

via

IX

X

XI

XII

31

I. и. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX.' X. XI. XII.

126