Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Kulich Julianna - Török Róbert: Fűszerboltok a gyermekvilágban és a valóságban
Vidéki fűszerbolt emeletes raktárrendszerű kiképzéssel, 1900-as évek különösen a városi polgárság körében váltak rendkívül népszerűvé. Ekkor már nem csupán státuszszimbólumként funkcionáltak, hanem a gyerekek is játszottak velük - lányok és fiúk egyaránt. A század közepéig továbbra sem játékgyártók készítették ezeket a játékokat, de bizonyos fokon megindult tömeggyártásuk. A legnagyobb háziipari központokban már sorozatgyártással készültek a babaházak, mintalapok, katalógusképek alapján. A 19. század vége, a 20. század eleje hozta meg a babaházak fénykorát. Ekkor alakultak meg a nagy játékgyárak, amelyek már tömegével gyártották ezt a játékfajtát. Nem csak számukban, hanem típusaikban is gyarapodtak. Szinte nincs olyan, felnőttek által használt helyiség, amelynek ne készült volna el miniatűr változata. A gyáripari darabok mellett továbbra is megmaradtak a háziiparban készült példányok, sőt házilag barkácsolt babaházakat is ismerünk. Bár tömegcikké vált ez a játéktípus, borsos ára miatt jellemzően csak a középosztályig jutott el. Egy családon belül generációról generációra öröklődtek a babaházak. Gyakran új felszereléssel, babákkal egészítették ki őket. Ez megnehezíti gyártásuk pontos idejének meghatározását, bár bútorzatuk stílusa segítségünkre lehet. Kereskedelem a babaházban A játékszerek nagy csoportját teszik ki azok az eszközök, amelyek kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosak. Ezeket a játékokat Zuzana Francová Obchod v miniatúrach6 (Kereskedelem a miniatúrákban) című tanulmányában három csoportra osztja. Az első nagy csoportot a kereskedőket és iparosokat ábrázoló figurák alkotják. Ezek általában fából vagy agyagból készültek, gyakran az adott táj népművészeti jegyeit hordozzák. Az olyan jelentős játékkészítő háziipari tevékenységet 6 Zuzana Francová: Obchod v miniatúrach. Bulletin III. rocník. Múzeum Obchodu Bratislava. Bratislava, 1996. 8-13. 71
