Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Kulich Julianna - Török Róbert: Fűszerboltok a gyermekvilágban és a valóságban

Játék fűszerbolt üveges kirakattal, Karlócai Mariann gyűjteményéből, 19. század vége

folytató területeken, mint Türingia, Tirol, az Érchegység és az Alpok falvai, szinte mindenhol készítettek kereskedőfigurákat, házaló kereskedőket és piaci jeleneteket. Egyes nagyobb betlehemesekben iparos- és kereskedőfigurákat, valamint piaci jeleneteket is találunk.

Ismerünk például olyan, a németországi Érchegységben készült piaci jelenetet, amelynek figurái ún. kenyérmasszából készültek. Ez az anyag kaolin, gipsz és papírmasé keverékéből áll, a pontos összetétel a mai napig nem ismert. A megformázott figurákat száradás után színesre festették.7

7 Éva és Ivan Steiger: Kinderträume. Spielzeug aus zwei Jahrtausenden. München, 2004, 47.

A második csoportba tartoznak a kereskedelemmel kapcsolatos eszközök, például mérlegek, súlyok, pénzek, cégtáblák, reklámtáblák stb. Ezek önállóan vagy készletben is kaphatók voltak. Gyakran ezekkel egészítették ki a felszerelés nélkül vásárolt játék boltokat, vagy ezekkel pótolták az elveszett darabokat.

A harmadik, témánk szempontjából legfontosabb a miniatűr boltbelsők csoportja, amelyek - mint már említettük - a babaházak egyik legkorábbi fajtái. Kezdetben elsősorban szatócs-, hentes- és textilboltok készültek miniatűr változatban, a 19. század folyamán azonban a babaházgyártásra specializálódott cégek szélesítették a kínálatot, és újabb típusokat kezdtek készíteni. Nekik köszönhetően általánosan elterjedtek a virág-, divatáru-, já-72