Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Velle-Varga Orsolya: Korona tér 1., A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új otthona
mert ekkor került a három épület egy házszám alá. A téren egyébként két épület áll: a múzeum és az Óbudai Társaskör. Érthetetlennek tűnt, hogy miért 13-mal kezdődik a házszámkiosztás. A változtatás után a Korona tér 1. számot kapta az intézmény, amely korábban - igen következetlenül — a Dugovics Titusz tér 13-15-17. számot viselte. A Társaskör pedig a Korona tér 2. címet kapta az új házszámok kiosztásakor. A három ház korai telektörténetét legpontosabban korabeli térképek segítségével követhetjük nyomon, még akkor is, ha ezek helyenként elnagyoltak, és sematikus képet mutatnak. Más írott forrás hiányában azonban ezek szolgálhattak kutatási kiindulópontként. Tanulmányunk szempontjából az első hasznos térképi ábrázolás Andreas Kneidinger 1778-ban készült úrbéri térképe. Ezen a három épület csupán sematikusan került ábrázolásra, és minden bizonnyal helyi lakosok házairól volt szó. A későbbi térképek már sokkal értékesebb forrásnak bizonyultak, hiszen ezeken a házak viszonylagos alaprajza és ezek változásai is nyomon követhetők. A 19. század eleji térképek sorában az első a Lipszky János (1766-1826) magyar huszártiszt, kiemelkedő térképész által készített térkép.1 A következő az 1836-ból származó Matkovitz-féle térkép,2 azután az 1838-as „árvízi térkép”,3 az utolsó pedig az 1858-ból származó, Varásdy Lipót által készített óbudai kataszteri térkép,4 amelyen a három mai ház formájával közel azonos 1 A Lipszky-térkép 1802-ben készült el, de csak 1810- ben nyomtatták ki. Lásd: Budapest Főváros Levéltára, XV.16.d.241/4a. https://maps.hungaricana.hu/hu/BFL Térképtár /135/vie w/?pg=0&bbox=-3625962C- 7686%2C9397%2C63 (2016. július 2.). 2 Matkovitz-térkép, 1836. Budapest Főváros Levéltára, XV.16.d.60019. 3 Árvízi térkép, 1838. Budapest Főváros Levéltára, XV.16. d.241/cop4. https://maps.hungaricana.hu/hu/BFL Terkeptar/114/view/?pg=0&bbox=-7542%2 C-18414% 2C23434%2C18 (2016. július 2.). 4 Varásdy-térkép, 1858. Budapest Főváros Levéltára, XV.16. c.211/1 (1-2). https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2211/view/?pg=0&bbox=-1846%2C-7535%2Cl 1176%2C213 (2016. július 2.). épületeket fedezhetünk fel. A telkek tulajdonosváltozásait a 18. század utolsó negyedéig lehet visszakövetni, leginkább a városi adókönyvek alapján, de hasznos forrásnak bizonyultak az adásvételi és örökösödési iratok is. A volt Dugovics Titusz tér 13. számú épület Az 1960-as évek végén megkezdődött óbudai rekonstrukció alkalmával ezen a területen is végeztek régészeti feltárásokat. 1974-ben találtak rá az épület alatt lévő római falmaradványokra. Ez a legkorábbi adat, amely az épület kapcsán felmerül, és az egyetlen olyan forrás is, amely a telek 18. század előtti történetére vonatkozik. Feltételezhetően nem csak a római korban, hanem a középkorban is állt itt épület valamilyen formában, konkrétabb következtetések azonban nem vonhatók le. Az első levéltári forrás, amely használható információt tartalmaz a mostani együttes keleti épületéről, az 1810-ben kiadott Lipszky-féle térkép. Ez alapján tudjuk, hogy a ház hátsó része akkoriban már állt, a főhomlokzati rész és a sarkon lévő szoba helyén viszont még beépítetlen udvari szárny volt. Az 1836- os Matkovitz-térképen már a főhomlokzati szárny is szerepel. Az 1838-as árvízi térkép csupán kisebb károsodásokról számol be. A Varásdy-féle térkép 1858-ból lényegében a ház mai beépítését mutatja, de a korábbi térképeken megjelenő hátsó keresztszárny 31 A Varásdy-féle térkép 1858-ból
