Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Velle-Varga Orsolya: Korona tér 1., A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új otthona
A Korona tér egykori képes levelezőlapon. Középütt a Múzeum jelenlegi épülete, sarkán üzlettel. 1900-as évek nélkül. Vagyis azt időközben lebonthatták, a mai Korona tér felől nyíló kaput megszüntették, és belső helyiséget alakítottak ki benne. A korábbi kapu helyett pedig a Tanuló utcai homlokzat felől, a kertből nyitottak bejáratot. Az épület ezt a formát őrizte egészen az 1970-es évekig, bár egy kisebb ajtó a későbbiekben is került a mai főhomlokzati rész saroktengelyébe. Ezt írásos forrással nem tudjuk megerősíteni, viszont fényképek és visszaemlékezések is tanúskodnak róla.5 Az épület tulajdonosait a 18. század utolsó negyedéig lehet visszakövetni városi adókönyvek alapján. E szerint 1776-ban Franz Stroh, majd özvegyétől 1806-ban Philip Wieser pékmester vásárolta meg az ingatlant, aki 1837-ben eladta Hirschecker József orvosnak. A ház a Hirschecker család birtokában maradt 5 Gálosfai Jenőné, „Óbuda kultúrájáért” kitüntetett helytörténeti író elbeszélése szerint az ő gyerekkorában, tehát az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején vasárnaponként, mise után az épület saroktermében kialakított virágüzletben vásároltak a férjek csokrokat a feleségeiknek. az 1880-as évek elejéig. 1884-ben Schwarz Gábor vásárolta meg, 1894-ben pedig Reismann Lázár volt a tulajdonosa. 1912-től már Reiner Mór és neje a tulajdonos. 1931-ben Weisz Zsigmond és b. társai nevére került az ingatlan, és egészen az államosításig az ő tulajdonukban is maradt. Az épület főhomlokzati részét minden bizonnyal Wieser pékmester építtette ki. Amikor 1837-ben eladta az ingatlant, az adásvételi szerződés haszonélvezeti jogot tartalmazott, miszerint haláláig ebben a részben maradhat, a bal oldali szárnyban lévő lakását és az üzletét megtarthatja. Ez az elsődleges bizonyíték arra, hogy nagyjából abban a teremben, ahol most a kereskedelmi állandó kiállítás fűszer-csemege kereskedése kapott helyett, egykor valóban üzlet volt. Az 1900-as években a Korona térről kiadott képes levelezőlapon látható a sarki üzlet kihajtható fatáblás bejárata, amelyet a későbbi rekonstrukció során visszahelyeztek. A bejárat fölött egy festett fatábla is látszik, amelyet azonban olyan távolról fényképeztek, hogy nem derül ki, 32
