Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum első évei

Tájékoztató térkép, múzeumi szórólapról

Vendéglátóipari Vállalat - ahol a korábbi karbantartó műhely volt de az épületben a vállalat irodái mellett még magánlakások is maradtak. A múzeum mintegy 300 m2 nagyságú boltíves teremsort kapott, amelyet körülbelül 100 m2-es pinceraktár egészített ki - nedves, műtárgyak tárolására meglehetősen alkalmatlan helyiségekkel. Az épületrész műemléki feltárásával, építészeti felújításával egy időben indult meg a szakmai munka: a gyűjtés, a nyilvántartás és az első állandó kiállítás tervezése. Kezdetben egyetlen munkaszoba volt használható, amelyen az igazgató és a muzeológus osztozott. Már 1966 januárjában elkészült az összes vendéglátóipari vállalatnak címzett körlevél, felhívásként és felszólításként a múzeumi gyűjtőmunka támogatására. Ennek birtokában rajzottunk ki — márciustól már Szepessy Gézával

Az első muzeológusok munka közben, 1966

A múzeum egyik első lógója

(1924-1993) - az egész ország területére kiterjedő, a hét nagyobb részét lekötő gyűjtőutakra. Szepessy Géza történész-muzeológus azonban már az év végén elhagyta a múzeumot. Színes és ellentmondásos személyiségét több hazai és nemzetközi kiadványban is felidézték. (írt róla például Zolnay László, a skandináv vikingkutatásokkal kapcsolatban.) Életrajza szerint világháborús katonai „karrierjét” követően a régészetnek, a muzeológiának, a honismereti mozgalomnak kötelezte el magát. Későbbi szerencsétlen sorsába valószínűleg belejátszott rövid, rosszul végződött kitérője is az MVM-ben. Itt kell megemlítenem Csalogh Zsoltot (1935-1997), az ismert régész-néprajzos muzeológust, aki a múzeumban mindössze néhány hetet bírt ki, elsősorban az igazgatótól elvárt szoros munkakapcsolat miatt. A következő szakember,

12