Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Németh Szandra: Szocialista magánüdülők
adatai alapján elmondható, hogy a háztartásfők foglalkozási-beosztási csoportját tekintve a legtöbb nyaraló a szellemi foglalkozású háztartások tulajdonában volt, ezen belül is magas a vezető értelmiségi háztartások aránya (11,2%). A 100 háztartásra jutó nyaralók száma a kvalifikációs szint csökkenésével együtt csökkent a vizsgálat szerint. A legkevesebb nyaraló a segédmunkás és a mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjában volt (0,6%, illetve 0,5%). Az egy főre jutó jövedelmet alapul véve a kutatók azt a tendenciát állapították meg, hogy a jövedelem emelkedésével arányosan több nyaraló volt magántulajdonban.12 A magánnyaraló-tulajdon és a jövedelem között tehát szoros összefüggést mutattak ki. Az 1984. évi mikrocenzus alapján a szellemi foglalkozásúak tulajdonában 94 000 ezer üdülő volt: ez az összes magánüdülő 55,7 százaléka. A munkásosztályhoz tartozók 61 000 üdülővel, az összes magánüdülő 35,9 százalékával rendelkeztek. A fennmaradó 8,4 százaléknyi ingatlan a szövetkezeti parasztság és a kiskereskedők, kisárutermelők tulajdonában volt. Érdekes adat továbbá, hogy 168 900 üdülőházból, illetve üdülőegységből 51 850 volt az inaktív lakosság tulajdonában. Ezek feltehetően nyugdíjasok tulajdonában voltak, illetve az ő nevükön voltak nyilvántartva. Ennek magyarázata egyrészt az lehet, hogy 1984-re elérték a nyugdíjkorhatárt a rendszer elején vagy akár a hatvanas évek elején építkezők. Másrészt lehetséges, hogy az adózási kedvezmények miatt sokan idős rokonok nevére íratták nyaralójukat. Ha részleteiben vizsgáljuk, hogy a négy nagy foglalkozási kategória közül melyik mekkora ingatlannal rendelkezik, a következő adatokat találjuk. A szellemi foglalkozású dolgozók esetében 13,1 százalék a kicsi, 20 m2 alatti üdülővel ren12 4000 forint egy főre jutó jövedelem volt az a határ a nyaralónál, ahol egyáltalán értékelhető adatokat találtak. Egyúttal 4000 forint egy főre jutó jövedelem az a határ, amely szükséges volt ahhoz, hogy az ellátottság szintje az átlagnál magasabb legyen. delkezők aránya, 43,7 százalék a 21-40 m2-es üdülővel rendelkezők aránya, és 43,2 százalékuknak van 40 m2-nél nagyobb üdülője. A szellemi foglalkozású dolgozókat a mikrocenzus négy kategóriába sorolja: vezető, irányító; beosztott ügyintéző; beosztott ügyviteli dolgozó; valamint önálló. A négy kategórián belül mindössze néhány százaléknyi eltérés mutatkozik. Elenyésző arányban ugyan, de a kisebb és közepes üdülők többségében a beosztott ügyviteli dolgozók tulajdonában vannak, a nagyobbak pedig a vezetők és az irányítók tulajdonában. A munkásosztályba tartozók többségének 20 m2 feletti ingatlana van. 43,8 százalék a 21-40 m2 és 38,2 százalék a 40 m2 feletti ingatlannal rendelkezők aránya. A rétegen belül alig figyelhető meg különbség, de a közvetlen termelésirányítók valamivel nagyobb arányban rendelkeznek nagyobb ingatlannal. A fizikai foglalkozású mezőgazdasági munkások és a nem mezőgazdasági munkások kiegyenlített arányban részesülnek az üdülőingatlanokból. A szövetkezeti parasztságon belül valamivel nagyobb az eltérés a termelésirányítók javára, mivel a termelésirányítók 80 százaléka a legnagyobb ingatlanokkal rendelkezik. Legkisebb méretű ingaüant nem is találunk a körükben. Ennek egyik magyarázata talán az életmódban, a mentalitásban, a hagyományokban keresendő, nem pedig a jövedelmi különbségekben. A kisárutermelők, kiskereskedők esetében a mezőgazdasági foglalkozásúaknál egyáltalán nem találunk olyat, akinek 20 m2 alatti üdülőháza vagy hétvégi háza lenne. A nem mezőgazdaságiaknál viszont már van ilyen, 12,1 százalék arányban. Szintén bő 10 százalékkal magasabb a mezőgazdaságiak körében a 40 m2 feletti ingatlannal rendelkezők aránya a nem mezőgazdaságiakhoz képest. Ennek - mint a munkások esetében is - életmódbeli, mentalitásbeli okai lehettek. A mikrocenzus alapján nincsenek jelentős különbségek a foglalkozást és az üdülők méretét tekintve. 10 százalék fölött van a legkisebb üdülők tulajdonosainak aránya. A 21-40 m2 közöttiek, illetve a 40 m2-nél nagyobbak 120