Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Németh Szandra: Szocialista magánüdülők

A balatonboglári SZOT üdülő kempingje, a hétvégi házakhoz hasonló stílusban. 1967 illetően: mind az országos, központi össze­írások, mind a mikroszintú vizsgálatok azt mutatják, hogy túlnyomó többségében város­lakók jártak ki hétvégenként és nyaranta má­sodik otthonukba. így alapvetően urbanizá­ciós jelenségnek kell tekintenünk a nyaralók és hétvégi házak használatát a korszakban, hiszen számszerűen bizonyítható, hogy első­sorban a városi lakosságnak volt erre igénye. Anyagi helyzet és foglalkozás SZERINT Az a kérdés, hogy milyen anyagi helyzetű, illet­ve foglalkozású emberek építettek vagy vásá­roltak nyaralót, egyrészt nagyon egyszerűen, másrészt nagyon nehezen megválaszolható. Az anyagi helyzet mérhető, hiszen egyszerű számításokkal megmondható, hogy az átlag­bérekhez képest valaki mennyit keres, illetve hogy foglalkozását tekintve milyen csoportba sorolható: értelmiségi, vezető beosztású vagy kisiparos, esetleg segédmunkás. Lehetetlen azonban megmondani, hogy a nyaralók mek­kora része épült feketemunka vagy a második gazdaság keretében szerzett jövedelemből, esetleg családi-baráti segítséggel, politikai kapcsolatoknak vagy ingyenes, illetve kedvez­ményes vállalati nyersanyagnak köszönhető­en. Az egyik lehetséges forrás a kérdés meg­válaszolásához egy 1970. évi mintacsoportos vizsgálat, amely 1044 városlakó ipari kereső szabadidős tevékenységét elemezte, illetve to­vábbi 216 autóval rendelkező ipari keresőét. A kutatók a következő eredményeket kapták: a megkérdezettek 10-15 százaléka rendelke­zett víkendházzal. Köztük foglalkozásukat te­kintve a segédmunkások elenyésző arányban voltak jelen, míg a szakmunkások az átlagot képviselve, a „szellemiek” - tisztviselők, iro­dai dolgozók - pedig kétszeres arányban for­dultak elő a tulajdonosok között.11 A KSH - már említett — 1982. évi, 100 háztartásra jutó nyaraló és üdülőtelek vonatkozásában közölt 11 Bőhm Antal-Pál László: Szabad idő és szocialista életmód. In: Cveta Vaszileva—Kovács Ferenc (szerk.): A szocialista életmód. Eredmények és problémák. MSZMP Társadalomtudományi Intézet. Budapest, 1981.183. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom