Kulich Julianna - Török Róbert: „A jó kalmár a világ jótevője”. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből. Kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője (Budapest, 2016)
Tartalom
81 Állami Áruházak Az 1948-1949-es államosításnak az áruházak is áldozatául estek. A már sok-sok éves múlttal rendelkező patinás áruházaink, melyek talpon maradtak a válság és a háború idején, immár az Állami Áruházak keretein belül folytatták tevékenységüket, rendszerint új néven. Így Ruttkaiék híres Magyar Divatcsarnoka Otthon Áruházként, Goldbergerék Párisi Nagy Áruháza Divatcsarnokként működött. A Corvin Áruház Budapesti Nagyáruház néven csatlakozott az Állami Áruházakhoz. Vidéken szintén a korábbi áruházak vagy divatáru kereskedések nyitották meg kapuikat Állami Áruházként az államosítás után. Az üzletek szakterületenként némileg elkülönültek, az Otthon Áruház a lakberendezés, az Aranypók a ruhanemű szakértője, míg az Úttörő Áruház a gyerekek kedvence volt. Voltak, főleg vidéken szövetkezeti alapon működő üzletházak is, ezek az ÁFÉSZ kötelékein belül működtek, később aztán Skála néven kereskedtek a szövetkezeti áruházak. Az Állami Áruházak vállalat nagyon szoros kötelékkel fűzte össze boltjait, azok nem voltak önelszámolók. Viszonylagos önállóságot csak 1966-tól kaptak az üzletek, mikor megalakult a Centrum Áruházak nagyvállalat. Az üzletek Centrum Áruházként folytatták tevékenységüket. Az élen a Centrum Corvin állt, de több Centrum áruház szerzett magának nagy nevet, ilyen volt az Újpesti Centrum. Az 1970-es évektől gombamód szaporodtak az új, modern áruházak, melyek többsége a Centrum Áruházakhoz tartozott. Vidéken leginkább csak Centrum néven emlegették ezeket az új üzletházakat, melyek egyúttal a helyiek mindennapjainak szerves részévé váltak. Az egész város a Centrumból öltözködött és onnan rendezte be lakását. ◆ Állami Áruház kitelepülése vidéki bemutatón, 1950-es évek
