Kulich Julianna - Török Róbert: „A jó kalmár a világ jótevője”. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből. Kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője (Budapest, 2016)
Tartalom
82 Ez a viszonylagos önállósodás, melyre a Centrum nagyvállalat lehetőséget adott, fellendítette az áruházi kiskereskedelmet. Emellett már nem is szenvedtek az üzletek olyan áruhiányban, mint az 1950-es években. Az áruházak modern bevásárló helyekké váltak, ahol az ember mindent megtalált, amire a mindennapi életben szüksége volt. Az ügyes áruházi vezetők mrgkeresték a módját, hogy gazdagítsák kínálatukat, például világmárkák forgalmazásával, különböző rendezvényekkel, kiárusításokkal élénkítsék a forgalmat. Az 1980-as években a nagykereskedelmi vállalatok megkerülésével, valamint sajátos beszerzési módszerek révén bővült az áruházak export kínálata. A rendszerváltás után megkezdődött az áruházak privatizációja. Több áruház Skála vagy Centrum néven folytatta működését, de sok végleg bezárta kapuit. Ma a legtöbb vidéki áruházban kínai árukat forgalmazó üzletek működnek. Skála kópé A legnagyobb szövetkezeti áruház a Skála, egyik legkedvesebb reklámfigurája a Skála Kópé volt. Nevét találóan a SKÁLA-COOP magyarosított alakjából hozták létre. A Skála áruházak évtizedeken keresztül a hiánygazdaságban széles választékukkal minőséget jelentettek. Mint jelenség az egész magyar kiskereskedelem irányát meghatározta a Skála. Fénykorában az 1980as években a cég szinte minden nagyvárosban jelen volt. Reklámfigurája, a Skála Kópé nemzedékek kedvencévé vált, reklámszlogenjei széles körben voltak ismertek. („Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké! Ha kijövök, ha bemegyek, de milyen jól kijövök, ha bemegyek. ”) A Skála reklámarca a kópé volt, rajzos alakja TV reklámokban is szerepelt. Az itt látható tárgy reklámajándékként az 1980-as években a gyermekek kedvence volt. ◆ Nagykanizsai szövetkezeti áruház külső homlokzata és belső tere, 1970-es évek
