Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Tamás Ágnes: Háborús hétköznapok a Borsszem Jankó rajzainak tükrében. A Brosszem Jankó életképei
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK jobb élete van az orosz katonáknak, hanem azt is, hogy a magyar katonák milyen barátságos „hódítók”. A Magyar világ Macsvában igen idilli képet fest a háborús valósághoz képest: bár kóló helyett már csárdást kell járni, a magyar hajdút mégis tisztelet övezi, a helyiek földet művelnek, a szerb és a magyar katona kezet fog és békepoharat iszik, kismalacok szaladgálnak vígan, és szerb-magyar házasság is köttetett, amelynek gyümölcsét is láthatjuk, egy kisgyermeket.32 A fronton megjelent az újság, az újságíró és a rajzoló is a Borsszem Jankó képein. Jegyzetelő tudósítót örökítettek meg, aki egy katonával beszélget heves lövöldözés közepette. A tollforgató igen tájékozatlannak tűnik a tekintetben, hogy mit tehet, és mi az, ami már az életébe kerülhet. Egy másik huszár megállapítja: nagyon szerencsés, hogy a front mögött szolgál, így mindennap találkozik egy rajzolóval, aki papírra veti a vonásait. Borsszem Jankót olvasgató huszárokat is láthatunk, akik a karikatúra szerint nem elégedettek a lap állandó szereplőjének, Reb Cziczeszbeiszernek az átkozódásaival, és szívesen megtanítanák a rabbit „huszárosán káromkodni”.33 Tudjuk, hogy a frontra valóban küldtek élclapokat is. így a Borsszem Jankó képei, karikatúrái természetesen nemcsak a hazai propagandacélokat kellett, hogy kielégítsék, de a lövészárkokban szolgálatot teljesítő katonák lelkesedését sem törhették le a rajzai - mindamellett, hogy szórakoztatnia kellett olvasóit.34 Pillanatképek a hátországból A harcok komoly pusztítással jártak, amelyek közül északkeleten az orosz, Erdélyben a román seregek által okozott károkat ábrázolták a rajzolók: lerombolt, felégetett házakat, mindenüket elvesztett, csüggedt embereket, megerőszakolt nőket, hogy a hátország jobban megkímélt régiói is szembesüljenek az ott élők nehézségeivel. Az Ahol a kozák aratott című kép helyszíne emlékeztet Kertész Sándor kadét - a később André Kertész néven világhírűvé vált fotós - A gazdaasszony visszatért című fényképére, az alakok elhelyezése azonban inkább Gergely Sándor tűzmester Amerre az oroszok jártak című alkotására hasonlít. Mindkét kép az Érdekes Újságban nagy népszerűségnek örvendő harctéri pályázatokra beérkezett munkák közé tartozik.35 32 Macva: a mai Szerbia területén, a Száva és a Drina között fekvő régió. 1914. november 22.7. 33 1914. december 13. 4., 1917. szeptember 30. 3., 1915. november 14. 3. 34 A humor, az élclapok szerepét hangsúlyozta a fronton például Ernst Schulz-Besser: Die Karikatur im 1. Weltkrieg. Leipzig, 1918. 4. 35 1916. jülius 2. 7., Érdekes Újság, 1915. augusztus 1. 3., Érdekes Újság, 1915. július 26. 7., 1918. november 24. 3., 1915. július 18. 3. A nem kívánt terhességet tematizálta például a Beszállásolás után című kép: 1915. február 21. 7.
