Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Tamás Ágnes: Háborús hétköznapok a Borsszem Jankó rajzainak tükrében. A Brosszem Jankó életképei
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK drága minden a piacon, vagy miért van áruhiány. A belpolitikai kérdéseket firtató karikatúrák csak 1918-ban jelentek meg ismét gyakrabban, amikor a belpolitika is felélénkült. A képtípus jellemzője, hogy míg a karikatúrák esetében szinte mindig olvashatunk képaláírást, ezeknek a rajzoknak sokszor csak címet adtak az alkotók vagy a szerkesztők. Ahová került képaláírás, a szövegek nem minden esetben specifikusak, sőt sokszor felcserélhetők lennének egymással: egy-egy katonavicc más huszárokat ábrázoló rajz alá is kerülhetett volna. Az életképek nem címoldalon szerepeltek, oda általában az előző napok-hetek eseményeit gúnyosan kommentáló karikatúrát helyeztek. A Borsszem Jankó életképeinek jelentős része ceruza- vagy tusrajz, és sajátos helyet töltenek be az élclapok képei között. A többi kortárs vicclapot nem jellemezte ez a képtípus Magyarországon. Ezek az alkotások sokkal inkább rokoníthatók a napilapok hasábjain megjelent illusztrációkkal, azzal a különbséggel, hogy a „valóság” bizonyos aspektusai nem kaphattak teret a vicclapban. Nem láthatunk képeket a halálról, a testi szenvedésről - csak patrióta köntösbe öltöztetve -, sőt a lelki fájdalom is ritkán vált témává. Mielőtt alaposabban szemügyre vennénk a Borsszem Jankóban megjelent életképeket, meg kell említenünk, hogy az alkotások jelentős része az elemzésre került öt évfolyamból (1914. június 28. - 1918. december 29. közötti számok) mindössze néhány rajzoló nevéhez köthető. A legtöbb életképet Garay Ákos és Zórád Géza készítette, de Kalivoda Kata, Vértes Marcel(l), Pólya Tibor és Bér Dezső is - aki inkább a gúnyrajzok terén jeleskedett — publikált műveket ebben a tematikában. Garayról biztosan tudjuk, hogy rajzait bevonulása után a frontról küldte haza a Borsszem Jankónak, így a huszárokról és azok háborús mindennapjairól közvetített képe - bár az alkotó szubjektív szemüvegén keresztül láthatjuk - korhűnek tekinthető. Garayról 1916-ban közölt a vicclap egy önarcképet közhuszárként,3 de a rajzoló vélhetően korábban katonasorba került, mivel már 1914-ben küldött haza képet a Borsszem Jankónak, Vértes pedig 1915-ben kezdte meg frontszolgálatát. Képeinek részletessége alapján feltételezhető, hogy Zórád szintén harcolhatott a Nagy Háborúban, de rövid életrajzaiban ennek részleteire még nem bukkantunk rá. Természetesen az is elképzelhető, hogy Zórád fényképek alapján dolgozott.4 3 1916. március 19. 3. 4 Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára: karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók, 1848-2007. Budapest, 2008. 215.
