S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)

11. A gazdasági élet sebesültjei: a kereskedők

Hindenburg

sssääÄ^KOTRHT»

és nem* szövetségesbe*FSitelet. és

Fióküzlete*. V'bAsz_utca 5. si. Szegeden* К Дувпив) 13.

Newyork,2Uö,----- 5körine*o

Miért Mert a ni

HARCOSOK!

Végre feltétlen biztonsággal vódekez nettét к legborzasítébb . eíleneég,

Kiütéses tifuszt terjeszti

tetvek és férgei

ellen a Dr. Budai-féle „ANISOL“Készitmc - иуеК a megsemmisítője az élősdieKntK. 1 döboz ..Anisol pomade" .... 1.- к 1 doboz „Anisol hintőpor** (V. lur) 1.50 К

1 üveg „Anisol alKohol"............1.50 К

Postán csak az ösixe* beküldése eíleeébfn. a-- Bérmentve :)0 fillérrel drágább.

..»KOS firOGTTAR“ BUDAPEST, VACI-UTCA.

Dugóajánlat

Világra szálú újdonság

Szabadalm. bejegyzett inpregnált

PHPIRDUGÖ JJEffiTS

tökéletes pótlására, ss minden üvegre alkalmas különléle méret* ben, absolut légmentes elzárás. Kérjen ajánlatot és ismertetőt.

Boda Ernő, Bpest,

FfttZZr,-----szikkad,

kolbászt

Sss»^*

Gü«mann

*«*n?ní‘nLkl'Ul

E*P0rt.ir0da:V||; t"o«-u,c «7.

w

unv”"-: ökörmezőnél?

E*porí.iro<j

1 nő Ságért.

'•Szeszgzár.utca 3.

rekvirdlni fogják! Gondostodjek mar most megfelelő higiénikus mozsarakról.

Legszebb háborús emlék!

hídet

K AN A Re,

^GYOrAOR.bAl.VE'RjStEÜE.NXat.Cr,

sápkor, stb csevEBeN

OQV06Í.I.AG AIÁNGöTT TAPSZEA

HÉLLEU ÖDÖN BUDAPEST

Vll.yÖROS**aTMY- utca Лк. KIR.JEN NAGYBAN! CARJEGYIEKÍT^

Hálás lesz a vevője1 Tessék neki ajánlani, az uj

ágyú-SCHMIDL-féle Győri

Hirdetések

csokoládét.

Nyersen is élvezhető.

Hadimozsár,

homályos gnJranÍ2ftlt

nikkel........................

homályos gulvaaiz&jt

*’Г:Я.................fi so

ne! cl«.;.,

üzetee mellett, erallirja

Я»ЯУЙ No.

bed i mozsár lerakat a

Bptil, VII. Akácfa-u. 43rB

vagy harangozóból lett „Hangya” boltos megkapta a közszükségleti árucikkek nagy részét, olyanokat is, amelyekhez a kiskereskedők nem juthattak hozzá. A közigazgatósági hatóságok önkényesen osztották szét a készleteket- legtöbbször úgy, hogy egy-egy községben kizárólag a szövetkezeteket bízták meg az árusítással. Felmentésekkel és újabb alkalmazásokkal biztosították a folyamatos működést. A Szövetkezetek Szövetsége a vidéki papok számára tanfolyamot indított a fővárosban: a „Hangya” egyetemen három nap alatt kellett elsajátítaniuk a vegyeskereskedés tudományát. Az 1898-ban alakult „Hangya" Szövetkezet 1910 februárjában ünnepelte ezredik boltját Dömsödön, kétezredik üzlete pedig 1918 októberében nyílt meg Zircen.

Konkurenciát jelentettek a beszerzési csoportok, amelyekkel a társadalom szinte minden rétege - testületek, érdekcsoportok, tisztviselők, munkások és munkáltatók- igyekezett létfenntartását biztosítani, helyzetén protekcióval és összeköttetésekkel könnyíteni.

A lánckereskedelem - „láncolatos, hívatlan, hivatatlan kereskedelem" elnevezéssel is illették - a háború tipikus gazdasági jelensége volt. Legendák születtek a „láncolatos kereskedőkről", akik nem raktároztak, úgy vettek, hogy nem is látták az árut, továbbadták anélkül, hogy az üzletbe egy krajcárt is befektettek volna, és vagyonokat kerestek rajta. Ha például egy kávéházban cukrot kínáltak nekik, kis türelmet kértek, telefonáltak, megvették, és egy óra múlva már tovább is adták busás haszonnal. Élelmes üzérek lepték el a kávéházakat: az asztalokon áruminták hevertek, itt-ott bakancs, hátizsák, kis zsák bab vagy egy tábla csokoládé. Egyszer egy galíciai menekült ezerkoronás vagyonkájával felment Pestre. Beült a Royal kávéházba, ahol meghallotta, hogy egy délvidéki vállalkozónak van húsz vagon eladó rizse, vagononként negyvenezer koronáért. Ezer koronájáért rögtön egynapi elővételi jogot vásárolt az egész szállítmányra, és még aznap továbbadta vagononként negyvenkétezer koronáért.

GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 81