S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
7. Irány a front!
Tiszti étkezdének berendezett tehervagon. Fotó kocsi hat lovat és három katonát vagy négy málhásállatot rakományával és négy katonát vitt. Szabványszerelvények összeállításával egyszerűsítették a felvonulást. Az íz jelzésű vonat egy gyalogszázadot, a Kz-vonat másfél lovasszázadot, egy könnyűüteget Az jelzésű szerelvény továbbított a frontra. Élelmiszer szállítására főként 8,5 tonna önsúlyú, 10-15 tonna rakománnyal terhelhető, fedett tehervagonokat használtak. Egy szerelvény megengedett súlya 500 tonna volt, így egy élelmi vonat körülbelül harminc kocsiból állt, és 250 tonna élelmet szállított. A felvonulási vasútvonalakon a szállítmányok ellátására 24 óra időtartamon belül elérhető étkezési és itatóállomásokat állítottak fel. A harctérre induláskor a csapatoknak annyi élelmet kellett magukkal vinniük, hogy a hadműveletek megkezdésére előírt alapjavadalmazáson felül meghatározott pótkészlettel érkezzenek a felvonulási területre. Az elvonulási javadalmazást (útravaló készlet, alapjavadalmazás, pótkészlet) ennek figyelembevételével határozták meg a vasúton, illetve a gyalog elvonulok részére külön-külön. A mozgókonyhákkal rendelkező csapatok a vasúti szállítás alatt maguk gondoskodtak az étkezésükről. Az utazás teljes időtartamára összeállított útravaló készletből főztek a nyitott teherkocsikon szállított gulyáságyúkkal. Két napra - hidegben hosszabb időre - elegendő húst a vasúti beszálló állomásról vittek, a további szükségletet pedig útközben, húsfelvételező állomásokon szerezték be. Az útravaló készlet a lovak etetésére zabot és szénát tartalmazott. A mozgókonyhák nélkül elinduló alakulatok a vasúti szállítás alatt a nagyobb állomásokon berendezett étkezőállomásokon ehettek, amelyek egyben itatóállomások is voltak. Működésüket a mozgósítás ötödik napján kezdték meg. A tartalékos vagy népfelkelő élelmezésügyi tisztviselők vezetésével működő vasúti étkezőállomásokat kincstári konyhafelszereléssel állították fel. Az ételeket 125 fős hordozható takaréktűzhelyeken főzték. A fontosabb pályaudvarokon (Rákos-rendező, Szolnok, Kassa, Pozsony, Krakkó, Királyháza, Szatmárnémeti, Máramaroszsziget stb.) főétkező állomások működtek, míg a kisebbek élelemjavadalmazás tekintetében ezektől függő viszonyban álltak. Az élelmiszert szerződtetett vállalkozóktól vagy felvételezéssel (utánszállítással) szerezték be. Ha a katonavonat hosszabb ideig tartózkodott az állomásokon, a csapatok vásárolhattak az oda beengedett élelmiszerá44 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
