S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
16. Komiszkenyér
sütés előtt 1600 gramm volt. Egy 70 dkg-os kenyérhez körülbelül 50 dkg liszt, 5-6 gramm só és 2,5-3 gramm köménymag kellett víz hozzáadásával. A kenyeret kisütés előtt hosszirányban egyszer vagy keresztirányban kétszer bemetszették. A keresztben metszettek voltak a tetszetősebbek és jobban szállíthatók. A személyzet több műszakban, éjjel-nappal dolgozott, a munkára - a sütöde nagyságától függő számban - pékek felügyeltek. A csapatok nem rendelkeztek sütödékkel, a kenyeret a gyaloghadosztályok, illetve hadtestek biztosították. Egy hadosztálysütöde tíz kemencerészlegből állt, szervezetébe 340 ember, 210 ló és 70 jármű tartozott. 20 000 fő hatnapi ellátásáról gondoskodott, amihez 600 mázsa lisztet, 6 mázsa sót, 3 mázsa köménymagot és szükséges mennyiségű kovászt használtak fel. Tizenkét óra alatt 0,75, tizenhat óra alatt 1, huszonnégy óra alatt 1,5 adag kenyeret készíthetett a hadosztály minden katonájának. A hadtestsütöde feleannyi kemencerészleggel rendelkezett, és három napra elegendő kenyeret készített. Minden sütöde egynapi kenyéradag elkészítéséhez szükséges hozzávalót vitt magával. A hadtestsütöde ezenfelül egynapi sütőanyagkészletet tartalmazó, három hadosztály és egy hadtest részlegre osztható lisztoszloppal rendelkezett. A kenyeret a felvételező élelmező lépcsők liszt ellenében kapták meg. Spanyolnádból fonott fedeles, füles kosarakban vagy zsákokban szállították. A nagy málhakosárban 27 db, a kicsiben 15 db 140 dkg-os cipó fért el rétegekben, az alsó sorokban keskeny oldalukra állítva, a tetején laposra fektetve. Egy gabonazsákba ugyancsak 27 db kenyeret tettek. A rakományokat esőtől és portól védő, vízhatlan ponyvával fedték le. A munkavégzés megszervezését illetően törekedni kellett arra, hogy a katonákat folyamatosan ellássák friss kenyérrel. Eleinte a sütödék követték a csapatokat, de lassú mozgásuk miatt többet meneteltek, mint sütöttek, sokszor elakadtak. Ezért függetlenítették őket a seregvonatoktól. Folyamatosan süthették a kenyeret, csak másod- vagy harmadnaponként települtek új helyre. A kenyér mellett a kemencékben kétszersült, lángos, kelt és keletien pótsütemény, lepény is sült. Ízesítésükre zsírt, vöröshagymát, krumplit, szilvalekvárt vagy tejet használtak. A tésztából az evőcsésze vagy a főzőedény fedele nagyságának megfelelően 5-10 mm vastagságú kerek vagy tojásdad lepényeket, gyűrűket vagy rudacskákat formáztak. Petróleumos kenyér orosz hadifoglyoknak. Propagandaképeslap A tábori pékségeket kenyeret és kétszersültet sütő falazott, valamint csak kenyeret készítő vaskemencékből álló tartalék sütödék egészítették ki. A hadtápkörletben a szállítmányokat és a hadtápcsapatokat látták el. Hadműveletek alatt utánszállításra csak kivételesen készítettek kenyeret. A vaskemencés tartalék sütödébe 48 kemence tartozott, és naponta 48 000 adag kenyeret készített. A falazott tartalék sütöde 36 falazott vagy emeletes kemencéből állt, napi kapacitása 100 000 porció kenyér vagy 24 000 db kétszersült volt. Használatban voltak továbbá kör alapú, kúpos tábori pótsütőkemencék. Körülbelül másfél méter átmérőjű alapra felfelé szűkülő falat építettek szalmával, szénával vagy fűvel kevert nedves agyaggal borított rúd (léc) vázból, felül zárható füstnyílással. Két kemenceépítő hat-nyolc segédmunkással (földmunka, építőanyagok összegyűjtése stb.) öt-hat óra alatt elkészíthette. Építhették kőből is, főként hideg időszakokban. A kemencék egy sorban, egymáshoz közel álltak. Szájukkal az uralkodó szélirány felé néztek, előttük közös bevetőárok húzódott. Egy kemencében egyszerre 26 cipó (52 kenyéradag) fért el, napi teljesítménye 500-400 adag kenyér volt. GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 99
