S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
23. Hősök söre
Bismarck söröskupa. Kerámia Bér Dezső: Hősök Söre Idénysör. Plakát, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szőrűt fonhatnánk minden hős homlokára, akinek vitézsége és önfeláldozása soha el nem múló dicsőség fényével vonta be a magyar nemzet hírnevét. Vitéz katonáinkra gondoltunk mi is, amikor ezen gyártmányunknak ezt a nevet adtuk „HŐSÖK SÖRE’.' A legnemesebb nyersanyagokból saját módszerünk szerint készült ezen „IdénysöriinlC’ első megjelenése összeesik a világháború idejével, melynek történetébe lángoló betűkkel Írták be a magyar nevet a mi hős katonáink. Nincs elég tölgy a magyar erdők rengetegeiben, hogy leveleikből коa napon kezdte meg működését, amikor Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst. A megnyitást, a nevezetes dátumot reklámérem örökítette meg. Egy lovon ülő, középkori páncélos vitézt ábrázolt, pajzsán a gyár védjegyével: „F" és „S" [Fővárosi Sörfőző] betűk között jobbra néző koronás fő, „Mátyás király az igazságos" felirattal. Páncélos lovaggal találkozunk Bér Dezső két plakátján is: az egyiken a sörgyár elől indul hódító kőrútjára, a másikon pedig győztesen visszatér. „Világrekordot" hirdet: a gyár az első évben 240 000 hektoliter sört főzött. A „Hősök sörét" a fronton harcoló katonáknak főzte a Kőbányai Fővárosi Serfőző Rt. Tavaszi idénysör volt: február végén jelent meg, és szezonja körülbelül hat hétig tartott. A katonák teljes adagjában szereplő Vi liter bort helyettesíthették % liter sörrel. A nagy pocakú söröshordók megrohamozása - amikor ott volt az ezred apraja-nagyja - említésre méltó eseménynek számított a harctéri naplókban is. „A legnemesebb nyersanyagokból, saját módszerünk szerint készült ezen »Idénysörünk« első megjelenése öszszeesik a világháború idejével, melynek történetébe lángoló betűkkel írták be a magyar nevet a mi hős katonáink. Nincs elég tölgy a magyar erdők rengetegeiben, hogy leveleikből koszorút fonhatnánk minden hős homlokára, akinek vitézsége és önfeláldozása soha el nem múló dicsőség fényével vonta be a magyar nemzet hírnevét. Vitéz katonáinkra gondoltunk mi is, amikor ezen gyártmányunknak ezt a nevet adtuk: HŐSÖK SÖRE" - olvasható Bér Dezső óriásplakátján, az újságok, folyóiratok hirdetéseiben és a sörösüvegek címkéjén. A sörgyárak és a sörnagykereskedők ezerszámra nyomtattak számolócédulákat. A gépi pénztárblokk elődje, a 7x14 cm-es kis papírszelet előlapját reklámgrafika - gyakran egy-egy népszerű plakát képe - díszítette, üres hátoldalán számolt a kereskedő és a pincér. „Azért született a világra, hogy mosolygó színes arcával mindenkit meghódítson, akinek csak a keze ügyébe kerül, vagy akinek a pillantása reá esik, de örökösen csak a hátát mutogatja, a hátát, amin ott van a számla, amit fizetni kell."1 A kiváló magyar sör hanyatlása 1915. február 1-jén kezdődött, a malátagyártást korlátozó rendelettel. A sörgyárak 1915. évi árpaszükségletüknek már csak 70 százalékát dolgozhatták fel. Az addig sörfőzésre használt árpa egy részét lisztté őrölték. Előbb legyen kenyér, csak 1 Reklámélet, 1938. GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 129 I
